2005.03.19. 06:15
Könyvrecept haladóknak
A világ könyvlistáinak élén 103 hete szerepel Dan Brown éles vitákat kavaró regénye. A da Vinci-kódot 25 millió példányban, 44 nyelven adták ki. Nemrégiben a Vatikán egyik bíborosa is felcsapott kritikusának.
Vegyünk mintának néhány jól bevált történetet. Kaland és nyomozás mindenképpen kell. Csak hát Sherlock Holmes kissé avítt már, nem is beszélve hű barátjáról, Watson doktorról. Korunk hőse Indiana Jones, a délceg régész és verekedő. Gyúrjuk össze őket: íme, Robert Langdon professzor, a jelképek szakértője.
Watson helyébe lépjen a csinos, francia titkosírás-szakértő, Sophie. Ez a második légy egy csapásra, ímhol biztosítottuk a szerelmi szálat is.
Sophie-ról egyébként még néhány bőrt lenyúzhatunk: meg is tesszük. Nemcsak Langdon segítőtársa, de ő lesz a regény kulcsfigurája. Ő maga a Grál, Mária Magdolna és Krisztus leszármazottja, a szent nőiség edénye, a tudás és a szerelem jelképe.
Itt már hátra is dőlhetünk a karosszékünkben, biztos a siker.
Azért nem árt, ha történelmi szálakat szövünk a nyomozásba. Tartsuk gondosan szem előtt, hogy olyan történelmi alakot bökjünk ki, akit mindenki ismer. Jézusnál nem is kívánhatnánk jobbat. Húzzuk elő a fiókból azt a nem túl újszerű feltételezést, miszerint Krisztus földi örömöknek hódolt Mária Magdolnával. Hivatkozzunk történeti forrásokra, aztán hadd szóljon!
Érdemes némi művészettörténeti csemegével dúsítanunk sikerregényünket. Leonardo da Vinci tutira bejön, hát még az Utolsó vacsora. Ugye, hogy ott ül Jézus jobbján legkedvesebb tanítványa és szíve szerelme, Mária Magdolna? Ott ül, ha Dan Brown mondja, vita nincs.
Innentől nem sok teendőnk akad. Fogunk néhány titkos társaságot, Opus Deit meg Sion-rendet, szabadkőművest, templomos lovagot, és jól összerázzuk.
Az egészet megszórjuk egy vörös szemű, albínó gyilkossal.
Könyvünk receptre készült, tálalva van. Hogy még jobban csúszszon, meglovagolja a világsikert tucatnyi történész, műtörténész és egyéb válogatott szabólegény. Fejtik, gyűrik, ismertetik és feltörik a kódot. Megírják a receptkönyv receptjét, tesznek belé Jézus-sültet, Magdolna-palacsintát és Grál-szószt. Úgy nagyjából ennyi.
Közben mindenki teszi a dolgát. Az író bankszámlája szépen duzzad. A kiadóé szintén. Hollywood filmet forgat Tom Hanksszel. Az olvasó olvas, elhiszi, nem hiszi el, vitatja, elfogadja. De mindenképpen megveszi.
És ez a lényeg.
Dan Brown, a kötet írója
Exeter, 1964. június 22.Tanulmányok: Amherst, irodalomtanári diploma
1995: Sevilla, művészettörténet (Leonardo műveit tanulmányozza)
1998: első regénye
2000: Angyalok és démonok
2003: A da Vinci-kód
A regény számokban: 103 hete a sikerlistákon, 25 millió példány, 44 nyelvre fordították le
Tucatnyi könyv jelent meg róla.
Megszólal a Vatikán: Bertone bíboros kritikája
Tarcisco Bertone bíboros Genova püspöke, II. János Pál pápa közeli barátja és lehetséges utóda. A vatikáni rádióban sommásan „gyalázatos és alaptalan hazugságnak” nevezte a regényt. Ezzel megtörte a katolikus egyház hallgatását. A bíboros szóvivője sietett leszögezni: Bertone nem a Vatikán hivatalos véleményét tolmácsolta. Személyes meggyőződésből nyilatkozott. „Megdöbbentett és felzaklatott, mennyien hiszik el ezeket a szemenszedett hazugságokat” – mondta a bíboros az Il Giornale című olasz napilapnak. „A könyv mindenhol ott virít. Óriási a veszélye, hogy a rengeteg olvasó igaznak tartja majd ezeket a kitalációkat” – állította a főpap.Bertone felszólította a katolikus hívőket és könyvesboltokat: ne olvassák, illetve ne terjesszék a regényt!
A Szent Grál legendája
Úgy tartják, a Grál az a kehely, amely a keresztre feszített Krisztus vérét fogta fel. Ugyanezt az edényt használták Jézus és tanítványai az utolsó vacsorán, s ennek kerésésére indultak a kerekasztal lovagjai. Brown egy viszonylag új keletű elképzelést ír le. Eszerint a Grál Krisztus családfájának jelképe. Az elmélet szerint Krisztus nőül vette Mária Magdolnát, aki gyermeket fogant. Az asszony gyermekével francia földre menekült, és Krisztus utódja lenne a Meroving királyok őse.
Tanulmányok: Amherst, irodalomtanári diploma
1995: Sevilla, művészettörténet (Leonardo műveit tanulmányozza)
1998: első regénye
2000: Angyalok és démonok
2003: A da Vinci-kód
A regény számokban: 103 hete a sikerlistákon, 25 millió példány, 44 nyelvre fordították le
Tucatnyi könyv jelent meg róla. Megszólal a Vatikán: Bertone bíboros kritikája Tarcisco Bertone bíboros Genova püspöke, II. János Pál pápa közeli barátja és lehetséges utóda. A vatikáni rádióban sommásan „gyalázatos és alaptalan hazugságnak” nevezte a regényt. Ezzel megtörte a katolikus egyház hallgatását. A bíboros szóvivője sietett leszögezni: Bertone nem a Vatikán hivatalos véleményét tolmácsolta. Személyes meggyőződésből nyilatkozott. „Megdöbbentett és felzaklatott, mennyien hiszik el ezeket a szemenszedett hazugságokat” – mondta a bíboros az Il Giornale című olasz napilapnak. „A könyv mindenhol ott virít. Óriási a veszélye, hogy a rengeteg olvasó igaznak tartja majd ezeket a kitalációkat” – állította a főpap.
Bertone felszólította a katolikus hívőket és könyvesboltokat: ne olvassák, illetve ne terjesszék a regényt! A Szent Grál legendája Úgy tartják, a Grál az a kehely, amely a keresztre feszített Krisztus vérét fogta fel. Ugyanezt az edényt használták Jézus és tanítványai az utolsó vacsorán, s ennek kerésésére indultak a kerekasztal lovagjai. Brown egy viszonylag új keletű elképzelést ír le. Eszerint a Grál Krisztus családfájának jelképe. Az elmélet szerint Krisztus nőül vette Mária Magdolnát, aki gyermeket fogant. Az asszony gyermekével francia földre menekült, és Krisztus utódja lenne a Meroving királyok őse. -->
