Együttműködést kérnek

Az NBH évkönyvében leszögezi: a NATO- és EU-tagság, az afganisztáni és az iraki műveletekben való részvétel növelte hazánk terrorérzékenységét. Ennek ellenére nem vagyunk közvetlen célpontja a nemzetközi terrorizmusnak.

A kockázati tényezők azonban annak ellenére érzékelhetők, hogy terrorszervezethez köthető akcióképes csoport nincs jelenleg Magyarországon. Az NBH szerint a terrorszervezetek hazánkat háttértámogató bázisnak, kapcsolatfelvételi helynek, átutazóhelynek tekinthetik. Valamint olyan területnek, ahol a szervezetek működését biztosító gazdasági és banki tevékenység még viszonylag kis kockázattal folytatható.

A hivatal külön figyel a különböző humanitárius alapítványokra és jótékonysági szervezetekre. Az évkönyvben megnevezik a látókörükbe került szaudi al-Haramain Iszlám Jótékonysági Alapítványt. Az al-Haramain, mint terrorizmust támogató szervezet szerepel az EU tiltólistáján és Szaud-Arábiában is betiltották. Az alapítvány magyarországi tevékenységét figyelemmel kísérték az itteni kapcsolataikkal együtt. Nem tapasztaltak terrorizmushoz kapcsolható jeleket. Az NBH továbbra sem számít merénylet elkövetésére hazánkban. Ennek ellenére együttműködésre biztatják a polgárokat. Az évkönyvben részletesen közzétették, hogy miről ismerhető fel egy terrorista, és mi a teendő, ha felismernénk valamelyiküket. Az NBH leszögezi: nem minden arab, illetve muszlim vallású terrorista.

Bizonyítottság hiányában megszűnt

A nemzetközi terrorizmussal összefüggést mutató eseménynek nevezik az évkönyvben a „Tayseer-ügyet”. A Bartók Béla úti mecset palesztin származású sejkjét terrorcselekmény előkészületével gyanúsították. Ám az ellene indított büntetőeljárást kellő bizonyítottság hiányában megszüntették.