A pestis védelmet adott az AIDS ellen

Egyes immunsejtek felszínén olyan molekulák találhatók, amelyek az AIDS-vírus, a HIV első célpontjai.
A HIV ezeket használja fel arra, hogy behatoljon az immunrendszerbe. Az egyik ilyen célmolekula a CCR5, amelyet már régóta kutatnak
a tudósok. Kiderítették például, hogy akinek a szervezetében nincsen CCR5, az szinte teljesen védett az AIDS-szel szemben.
Korábban azt is sikerült kimutatni, hogy a CCR5 átalakulása, azaz mutációja a középkori pestis- és feketehimlő-járványok hatására ment végbe. Ugyanis az átalakult, vagyis mutáns CCR5-öt a vírus már nem tudta felhasználni az immunsejtbe jutáshoz. Lényegében csak azok maradtak életben, akiknél ez az átalakulás bekövetkezett.
Liverpooli kutatók nemrég arra a felismerésre jutottak, hogy a CCR5 mutáns változata az AIDS ellen is védelmet ad. Majd számítógépes modellek segítségével azt is kimutatták, hogy az európaiaknál az átalakult CCR5 jóval többször fordul elő, mint más földrészek lakosai közt. A liverpooliak becslése szerint a középkori pestisjárványok az európai lakosság mintegy tíz százalékát tették védetté az AIDS-szel szemben.
Európában a fekete halál csúcsidőszaka 1347-től 1670-ig tartott. De az 1665-ös londoni pestisjárvánnyal nem tűnt el a földrészről a veszedelem. Svédországban, Dániában, Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon egészen 1800-ig szedte áldozatait. A kutatók ezzel magyarázzák, hogy  a CCR5 mutációja Skandináviában és Oroszországban a leggyakoribb.
Elképzelhető azonban, hogy a célmolekula mutációja már kétezerötszáz évvel ezelőtt megtörtént. Akkor volt az első feljegyzett pestisjárvány a Nílus völgyében. Sőt egyes vélemények szerint az AIDS elleni védelem eredete még korábbra tehető.
Tavaly német kutatók bronzkori csontleletek génvizsgálatát végezték el. Kimutatták, hogy a CCR5 mutációja már háromezer évvel ezelőtt is megtörténhetett. Bár ennek okait csak találgatni tudták.