Romokba dőlt szép fővárosunk

Többször leégett, így sokat változott alakja
A középkori magyar királyok palotája az 1686-os ostrom alatt szinte teljesen megsemmisült. Ami mégis megmaradt belőle, az az 1715-ben megindult újjáépítés során került a föld alá. A Hölbling János és Fortunato de Prati tervei szerint kiépült kastély 1719-re készült el.
Mária Terézia 1748-ban úgy határozott, a házat jelentősen át kell alakítani. Az új palota külalakját Franz Anton Hillebrandt, Jean Nicolaus Jadot és Oracsek Ignác vetette papírra. A munkák 1770-ig tartottak. Az elkészült épületbe az angolkisasszonyok rendje és a nagyszombati egyetem költözött.
A kastély az idők folyamán többször leégett, majd 1849-ben az ostrom okozott benne súlyos károkat. Újabb átépítésére 1881-ben Ybl Miklós, majd annak halála után Hauszmann Alajos kapott megbízást.
Az 1902-re elkészült épület Budapest ostroma alatt teljesen kiégett.

A háború után romjaiból született újjá
A mondás szerint minden rosszban van valami jó. Az állítás természetesen igaz a budavári palotára is, hisz épp a pusztulás nyomán nyílt lehetőség a középkori épületek feltárására.
Az újjáépítés munkái 1948-ban Janáky István irányítása mellett kezdődtek. A szakember hosszas fejtörés után úgy döntött, megőrzi az épületek eredeti körvonalát.
A kivitelezés vezetője 1959-től Hidasi Lajos lett. Az építész folytatta elődje munkáját, jelentős változtatást pusztán egy helyen, a kupolánál eszközölt. A régi ugyanis csak amolyan dísztorony volt, minden különösebb szerep nélkül. Ám az új házban a kupolának komoly szerepet szántak, jelesül a belső tér természetes megvilágítását.
Ekkortájt bontották le a Krisztinaváros felé eső, az udvari őrségnek és a lovaknak otthont adó épületeket. Ide díszudvart álmodtak, ám az előkerülő középkori falmaradványok miatt át kellett alakítani a terveket.

A feltámadt élet első jele az újpesti villamos volt
Budapest ostroma mind a támadóktól, mind a körbezártaktól óriási áldozatokat követelt. A száraz adatok szerint az ötven-egynéhány napos harcok alatt a Vörös Hadsereg közel hetvenezer kézi lőfegyvert, hét-nyolcszáz harckocsit és rohamlöveget, háromezer löveget és száznyolcvan-kétszáz repülőgépet vesztett.
A magyar és német alakulatokra mért csapás eredményeként közel ötszáz löveg, százharminc harckocsi és rohamlöveg és százhúsz páncéltörő ágyú lett oda. Emellett elveszett a kézifegyverek közel száz
százaléka is.
A legtöbb ember, egyes adatok szerint tizenhétezer, a február 11-én végrehajtott kitörés közben esett el. Ez az akció egyébként a második világháború egyik legkilátástalanabb vállalkozása volt. A katonáknak ugyanis mindössze két százaléka érte el a saját vonalakat.
Az ostrom az üldözötteknek is csak újabb könnyeket hozott. Több ezerre tehető azoknak a zsidóknak, katonaszökevényeknek a száma, akiket a nyilasok gyilkoltak le.
Ám Budapest föltámadt. Mi sem bizonyítja a lakosság élni akarását, hogy február elején, miközben Budán még dörögtek a fegyverek, már megindult Újpesten az első villamos…