Hírek

2005.02.11. 00:00

Pusztából lett Rákosszentmihály

Kiss G. – Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Sokan kedvelik a Naplás-tó jegét. Németh Róbert is gyakran hozza ide csúszkálást kedvelő gyermekeit.
[/caption]Rákosszentmihály a középkorban Pusztaszentmihály névre hallgatott. A település első írásos említése Károly Róbert királyunk 1335. évi oklevelében fordul elő. A falucskát Nemus és Nogus földeken alapították, s nevét vélhetően az itt állt, Szent Mihály tiszteletére emelt templomról kapta. Az aprócska egyházat a legenda szerint egy a tatárokat segítő remete építette bűnbánata jeléül. A terület a törökök érkezéséig a szigeti domonkos apácák birtoka volt.

Az ugyancsak Rákosszentmihályhoz tartozó Cinkota első említése a Képes Krónikában lelhető fel. Becses történelmi emlékünk szerint a mogyoródi csatába igyekvő László és Géza herceg 1074-ben az itt álló udvarházban szállt meg. A környék a tatárjárást követően elnéptelenedett.

Sashalmot a középkorban Farkashalomnak hívták. Mátyás uralkodása alatt valahol erre húzódott a Pest környéki vadaskert határa.
S ha már Mátyásnál járunk, mindenképp érdemes megemlíteni Nagyiccét. A legenda szerint igazságszeretetéről ismert uralkodónk itt akasztotta össze bajszát a cinkotai kántorral.

Mivel az egyházfi igen elmés válaszokat adott a királynak, az kegyesen úgy döntött, az itt mért icce pont a duplája legyen a máshol adottnak. Így lett az 1,7 liter, azaz négy meszely...

A terület a török idők alatt elnéptelenedett. Buda 1686-os visszafoglalása után a földek nagy része, így Pusztaszentmihály is a Wattay családhoz került. Tőlük 1729-ben csere útján szerezte meg Grassalkovich Antal.
Cinkota 1699-ben éledt újjá, amikor Beniczky Tamás, Vác várának kapitánya felvidéki szlovák parasztokat telepített ide.

A szorgalmas emberek néhány év alatt virágzó gazdaságokat varázsoltak az elvadult pusztába. Kevesen tudják, hogy ebben a kerületben található hazánk egyik legrégibb akáciája. Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a ház 1980-as feltárásakor derült ki: az épület egy 1100-as években épült templom helyén állt.

A táj képe a 19. század elejéig nem nagyon változott. Az egykorú birtoklapok tanúsága szerint a területet 1860-ban a belga bank szerezte meg.

A pénzintézettől néhány évvel később Boronkay László és
Lukács Antal vett meg egy nagyobb földdarabot. A vállalkozók új szerzeményüket telkekre, utcákra osztották, s kedvező áron eladásra kínálták a pesti polgároknak. A csábító lehetőséggel száznyolcan éltek.
Az első iskola a Csömöri úton nyílt meg 1878-ban. Kilenc esztendővel később láttak neki a József főherceg-telep építésének. Évről évre több ház létesült, így a rendelkezésre álló hely idővel kevésnek bizonyult. A 19. század végén szinte egy időben nőtt ki a földből az Ilona-, az Árpád-  és a György-telep.

A vidék életében a lóvasút 1893-as, majd a HÉV 1912-es megjelenése hozott jelentős változást. Érdekességként megemlíthető: jelentős iparvállalat mindössze kettő, egy szövő- és egy reszelőgyár települt ide.

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!