Közlekedési leckék a vándorhangyáktól

Panama esőerdőiben vizsgáltak egy vándorhangyafajt amerikai és angol kutatók. Majd a megfigyelésekről számítógépes modelleket is készítettek. A tudósok arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a hangyabolyoktól sokat tanulhatnának az emberi társadalmak. A hangyák ugyanis jóval összehangoltabban közlekednek, mint az ember.

A piciny rovarok háromsávos utakat hoznak létre, és a rend betartásában egy ismert szaganyag, a feromon is segíti őket. A kifelé tartó vándorhangyák a két külsősávban haladnak, a fészekbe tartók pedig a középsőben. Egyszerű szabályrendszerük is van annak eldöntésére, hogy melyiküké lehet az elsőbbség.

Noha egyszerre sok ezren mozognak, ráadásul vakok is, a vándorhangyák „közlekedési dugók” nélkül vonulnak. A kutatók szerint a hangyák azért is vannak fölényben az emberekkel szemben, mert viselkedésük genetikailag meghatározott. Az embereknek az eszükkel kell létrehozni azt a szabályrendszert, amely a hangyák számára eleve adott. A hangyák évmilliók óta bolyokban éltek, ezzel szemben az ember kis csoportokban fejlődött azzá, ami. A nagyvárosi életmód túlságosan újkeletű a törzsfejlődésben. Másrészt a hangyák semmiféle éntudattal és önös hajlammal nem rendelkeznek, tökéletesen közösségi lények. Akárcsak a termeszek, amelyek elképesztően bonyolult várakat építenek és működtetnek. Az állatvilág tele van az ember számára megszívlelendő megoldásokkal, mutatnak rá a kutatók.

A csodás feromon

Edward Wilson amerikai biológus tárta fel elsőként az 1950-es években, hogy a hangyák különleges szaganyagok, a feromonok segítségével érintkeznek. A feromon számos más állatfajnál is szerepet játszik. A nőstény lepkék párzáskor több kilométerről is magukhoz vonzzák a hímeket. A méhek fullánkjában is található feromon, amely a szúrás után a többieket is támadásra készteti. Az emberi bőrben is termelődik feromon. Ez nemi vágyat és szorongást is előídéz. Kozmetikai cégek már gyártanak feromonos készítményeket.

Tornai Szabolcs -->