JÓ reggelt!

Az anyai gondoskodásnak két színe van. Az egyik az állandó telefonozások, a szerető „csak hívtalak, csók” üzenetek, a „Van nálad zsebkendő?” kérdések és a remegő aggodalom bíborszíne. A másik az édesanyám szeleburdi, feledékeny, édesen szórakozott aranysárga anyasága. A minap influenzától elgyötörten hagytam magam, hadd színezzen anyám hol bíborral, hol arannyal. Ültem takaróba bugyolálva az ebédlőasztalnál és figyeltem, amint kérésemre a konyhába siet, gőzölgő mézes teát tölt, tálcára teszi a gyógyszereimmel. Mellém lép, megsimítja a fejem, félt, vigasztal, és a sok beszéd közben a teámmal szépen beveszi a gyógyszereimet.