Erősek a nők a politikában

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A legújabb közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb politikusok listáján az államfő után Dávid Ibolya, Szili Katalin és Göncz Kinga szerepel
[/caption]Hiába vannak jóval többen a férfiak a politikai életben a népszerűségi listán mégis jelentősen megelőzik őket a nők. A legújabb közvélemény-kutatás szerint például az első négy helyezett közül három a hölgyek közül kerül ki. A dobogó legfelső fokán ugyan a pártpolitikától független Mádl Ferenc köztársasági elnök áll, de a következő lépcsőfokokon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter sorakozik.

Népszerűség ide, népszerűség oda, általános a tapasztalat, hogy a nők jóval kevésbé fogékonyak a politikai életre. Ezen nem változtat az sem, hogy a hölgyeket jó közéleti szereplőknek tartják. A politikától való távolmaradás hátterében teljesen hétköznapi magyarázat áll. A közéleti karrier építése időigényes feladat, ehelyett a nők inkább a családot részesítik előnyben – mondja Giró-Szász András politikai szakértő. Érdekesség továbbá, hogy a hölgyek sokkal nehezebb politikai ellenfélnek számítanak, mint a férfiak. Előnyük ebben, hogy egy nőt nem illik olyan alpári módon megtámadni, mint egy férfi politikust – teszi hozzá Giró-Szász. Ennek ellenére az Országgyűlés 386 tagja közül mindössze 35-en (8,1 százalék) tartoznak a hölgyek táborába. Ezzel az aránnyal utolsó előtti helyre kerültünk az Európai Unióban, hazánkat csak Görögország előzi meg. Az ottani törvényhozásban a hölgyek aránya alig éri el a hat és fél százalékot.

A „parlamenti esélyegyenlőség” terén Svédország áll az élen, ahol a nemek közel azonos számban foglalnak helyet a törvényhozásban. Ebben az is szerepet játszik, hogy úgynevezett kvótarendszer keretében körülbelül negyven százalékban kötelező helyet fenntartani a nőknek. A hazai parlamenti pártok közül az MSZP már alkalmazza ezt az „ösztönzést”, a szocialisták alapszabálya szerint a listáikon legalább 20 százalékban kell helyet foglaljanak a nők.

Szintén gyengén vannak képviselve a nők a kormány munkájában is. A tizenhét miniszter között csak két hölgyet találunk, Lamperth Mónika belügyminisztert és Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztert. Európai uniós listán ezzel is az utolsók vagyunk. Nem jobb a helyzet a politika mellett szakmaibb munkát is igénylő polgármesteri szék megszerzése tekintetében sem. A településvezetés nem vonzza a nőket, legalábbis ez állapítható meg abból a statisztikából, amely szerint a 3200 önkormányzat közül csak 460-at vezetnek a hölgyek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége nőtagozatát vezető Fodor Antalné ezt sajátosan indokolta. Amíg férfi kollégáinak biztosított a nyugodt családi háttér, nekik dupla energiát jelent, hogy otthon anyaként, háziaszszonyként egyaránt helyt kell állniuk. Szigetszentmiklós polgármestere szerint egy településnek előnyös, ha nő vezeti. Mint fogalmazott: van abban némi igazság hogy e felfokozott tempójú világban a hivatalon belül nyugtatólag hat, ha egy nő áll a kormányrúdnál. Ne feledkezzünk meg a békülékenyebb hangnemről, ami eltér attól, amit a férfiak uralta nagypolitikában tapasztalunk – tette hozzá. Fodorné azt vallja: ha több nő kapna szerepet a politikában, bizonyára kevésbé lenne elmérgesedve a közélet.

– A konfliktusok megoldásában a nők aktívabbak, mint a férfiak. Ez ugyanúgy igaz a politikára, mint a családra. A férjemmel aktív életet élünk, arra kell figyelni, ha kevesebb idő is jut egymásra, minőségében ne változzon a családon belüli viszony. Társas lények vagyunk, a férjem is ott van a sikereim mögött és az ő sikere picit az enyém is. (kg)

– Nem értek a közélethez. Én elsősorban ötgyermekes anyuka vagyok. Ők a legfontosabbak számomra, utánuk jön a férjem, és minden más csak ezután következhet. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Ökumenikus Szeretetszolgálat ügyeivel kiemelten foglalkozom, másra, amíg a gyermekeim kicsik, nincs időm. (kg)

Hölgyek a világ parlamentjeiben

A hazai Országgyűlés 386 képviselője közül az MSZP-ben politizál a legtöbb nő, szám szerint 22. Kilenc hölgy a Fidesz sorait, három az SZDSZ-t erősítik, míg Dávid Ibolya MDF-elnökként javítja a statisztikát. Az Európai Parlamentben jóval jelentősebb a hölgyek aránya, a hazai 8,1 százalékhoz képest az unió törvényhozásának 30 százaléka nő. Az utóbbi időben emelkedett a hölgyek aránya a világ parlamentjeiben is, mára elérte a rekordnak számító 15 százalékos szintet. Az Interparlamentáris Unió felmérése szerint a parlamenttel rendelkező 181 országnak 95 százalékában van legalább egy nő a törvényhozásban. A világon 30 olyan ország van, ahol a nők aránya meghaladja a harminc százalékot. Érdekesség, hogy az élen az afrikai Ruanda parlamentje áll, ahol 48 százalék a nők aránya.