2005.02.26. 00:00
Egy pillantás a csador alá
TABUTÉMA A fátyol egészen más világot rejt. Vad szexről álmodnak Nemcsak az arcot, hanem egy egész kultúrát elrejt a csador – állítja egy marokkói írónő. Könyvében leírja: miközben a nők elfátyolozzák magukat, mögötte bennük is él a nemi vágy.
Negyvenezer példányban kelt el Franciaországban Nedzsima (45) könyve, A mandula. A napokban Németországban is kiadták. A marokkói nő erotikus regényében egy arab asszony kitör a házasságából, és érzéki kalandba menekül. A mondanivaló azonban ennél mélyebb. Egy muszlim nő önmegvalósításáról van szó, olyan nyíltan, mint még soha.
Nedzsima álnév, hogy a szerző megvédje Észak-Afrikában élő családja becsületét. Elvakult hívők a nőt a világhálón máris örömlánynak nevezik (ennél erőteljesebb kifejezéssel). De mit mond a Korán? Igent a szexualitásra, de csak házasságban
– a negyedik szúra huszonötödik verse szerint, nemet a nyugati értelemben vett nyíltságra: „Mondd a hívő asszonynak, hogy tekintetét szögezze a földre, vágyát ne tükrözze a tekintete”.
Németországban felmérést készítettek fiatal török nők körében, vajon a muszlim nők nyugati módon szeretnének-e élni.
A megkérdezettek 59 százaléka helytelenítette a házasság előtti nemi életet.
A beteljesedett szexualitást azonban 66 százalékuk egy kapcsolat fontos részének tartja.
Több a tiltás, mit a mai Nyugaton
Van valami kettősség abban, ahogy az európai ember az iszlám világ nőihez viszonyul. Egyfelől szinte mindenki meg van arról győződve, hogy az iszlám világban a nőket lelketlen tárgyaknak tekintik, ami nincs így; másfelől ha csak meghallja az európai, s főként férfi, azt a szót, hogy hárem, egyből a csodák birodalmában érzi magát – írja a Szex és iszlám című munkájában Dobrovits Mihály. A tilalmak száma
a szexualitás nyílt vállalása mellett lényegesen magasabb, mint a mai Nyugaton. Ezek legelsőbbike a meztelenség tilalma.
A nők jogaiért ölték meg
Novemberben egy szélsőséges iszlámhívő meggyilkolta Theo van Gogh holland filmrendezőt. A tett oka az volt, hogy a híres festő dédunokája televíziós filmet forgatott az iszlám nők elnyomásáról. Munkatársa a szomáliai születésű Ayaan Hirsi Ali, a női jogok szilárd meggyőződésű harcosa, az iszlám fundamentalizmus ellenzője, holland parlamenti képviselőnő volt. A gyilkos eredetileg őt akarta megölni, de képviselőként a rendőrség védelmét élvezte, ezért a filmrendezőt vette föl a halállistájára. A gyilkosság iskolák, mecsetek és templomok ellen irányuló támadások sorát váltotta ki a feldühödött lakosságból. A filmet az ARD német televízió mutatta volna be, de a vetítést lemondták.Az élet része, csak hallgatnak róla
Az iráni származású szociológusnő, dr. Farideh Akashe-Böhme (55) felvilágosítása: „Egyáltalán nincs más kapcsolatunk az erotikával és a szexualitással, mint a nyugati asszonyoknak. Ugyanúgy élünk mint ők, nem pedig apácaként. Csak nem beszélünk róla.” Hübsch nagyajatollah (59), egy németországi iszlám közösség szóvivője: „A szexualitás természetes része az életnek. Csak éppen visszafogottnak kell maradnia, nem közönségesen kell bánni vele”. Arról nem nyilatkozik, hogy a könyv ilyen volna.
Nemcsak az arcot, hanem egy egész kultúrát elrejt a csador – állítja egy marokkói írónő. Könyvében leírja: miközben a nők elfátyolozzák magukat, mögötte bennük is él a nemi vágy. Gyulay Zoltán -->
