A világhírű bábmester

Mesélik, hogy Tajvanban egy fesztiválon a szálloda kockaköveit nézte. Közben arról beszélt, milyen figurák lehetnének belőlük. „Ördögpofák!” – kiáltott föl. Máskor meg bohócfejeket álmodott
az élettelen anyagba.

Mindegy, hol van éppen Kemény Henrik, Magyarországon, Angliában vagy Indiában, mindenütt bábos marad. Mint ahogy a családjában száz évre visszamenőleg mindenki bábos volt. Nagypapája, Korngut Salamon csizmadiamester már 1897-ben működési engedéllyel rendelkezett a játékhoz.  A Népligetben még ma is áll a Kemény család 1927-ben épült bábszínháza. A család harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccse, Mátyás.

Szluka Judit (32) korábban a Ciróka Bábszínház bábosa volt. Egyik darabjukban a bábokat Judit adogatta a paraván mögött Pál Jánosnak, a Ciróka bábosának. Henrik bácsi a függöny mögül nézte őket. Egyszer csak megszólalt. „Jól csinálja!” Ez nagy elismerés volt a részéről, ok nélkül nem dicsért senkit, emlékszik Judit.

Kemény Henrik külföldön ugyanúgy elbűvöli közönségét, mint itthon. Pedig magyarul beszél. Másképp játszik felnőtteknek és másképp gyerekeknek. Jól érzi az arányokat. Rájött, nem a szöveg a lényeg, hanem a játék.
Nyolcvanadik születésnapján a Millenáris Parkban előadott egy rövid részletet a Vitéz Lászlóból. Éppen belemelegedett volna, amikor abba kellett hagynia. – Ennyi fért a műsorba – mondta, és bocsánatot kért a nézőktől.

Kemény Henrik szereti a bábokat, a bábozást és az embereket, akiknek játszik. A híres vendégeket éppen úgy, mint a falusi kultúrházban összegyűlt lurkókat. Meghatározhatatlan korának titka is ebben rejlik. Abban, hogy szereti a játékkal összefont életet, és az élet viszontszereti őt.

Kemény Henrik

Budapest, 1925. január 29.

1944: a papát elviszik munkaszolgálatra, nem jön vissza,

a kisebbik fiú fogolytáborba került. 1945: május 1. Mátyás hazajön, a testvérpár folytatja a színházat. 1952. augusztus 20.: a Rákosi-rendszerben elveszik a működési engedélyüket, betiltják Vitéz Lászlót. 1952: az Állami Bábszínházhoz kerül mint bábkészítő. 1955: megalakítják az első vidéki bábszínházat Győrben 1965: a Zsebtévé, Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes kitalálója a televízióban. 1970-es évektől újra vásári komédiás

Díjak: a népművészet mestere, többszörös Nívódíjas, Pro Urbe-díj, érdemes művész, kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Hatévesen már bábozott

A nagyapa, Korngut Salamon már 1897-ben működési engedéllyel rendelkezett, cirkuszigazgató, bűvész és bábszínház-tulajdonos volt. Henrik hatévesen szerepelt közönség előtt, kilencévesen faragta első Vitéz László-babáját. Henrik és öcscse, Mátyás már gyerekként is a papa mellett segédkezett, kézhez kellett adniuk a bábokat

a Népligetben. Még nem tudtak olvasni, amikor már kívülről fújták a szövegeket.