2005.02.12. 05:46

A fényűzés és a nyomor iskolája

Sokan nem is álmodhatnak akkora pénzekről, mint amennyit egyes tehetősek a gyermekük oktatására fordítanak.

Szakács Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="276"] A budapesti British International Schoolban eszményi körülmények között folyik az oktatás
[/caption]Magyarországon az első diploma megszerzéséig nem kell fizetni a taníttatásért. Kivételek ugyan akadnak, amennyiben
a felsőoktatásban nem sikerül állami finanszírozott helyre bejutni. A tehetősebbeknek viszont meg sem fordul a fejükben, hogy gyermeküket a hagyományos állami képzésen keresztül készítsék fel az életre.

Ők nagyobb vagyont is hajlandók áldozni arra, hogy csemetéjük külföldi diplomaták, cégvezetők, üzletemberek gyermekeinek társaságában tölthesse a tanulási időt. Lehetőség bőven akad, a fővárosban ugyanis közel harminc olyan alapítványi elit iskola működik, ahova csak a felső tízezer gyermekei tehetik be a lábukat. Az oktatás nagyrészt angolul, németül és franciául folyik, így már az általános iskolában is jó nyelvismerettel kell rendelkezniük a gyermekeknek.

A tanulásra már az óvodában megvan a lehetőség, hiszen az intézmények nagy részében ilyen szolgáltatás is van. Természetesen ezért is busás összeget kell fizetni, a tudás azonban garantált. Legjobb, ha a kiválasztott nyelv anyaországához tartozó háttérintézményt választunk. Ezen a téren az angol óvodai nevelés bizonyul a legdrágábbnak, éves díja eléri
a másfél milliót. A francia és a német megfelelőjében már csak 6-800 ezer forintot kérnek.

Aki az iskolai oktatásban szintén a legdrágábbat keresi, annak a British International Schoolt lehet ajánlani. Az alsó tagozatokon az éves költségtérítés megközelíti a hárommilliót, a gimnáziumi képzésben pedig meghaladja a 4,2 millió forintnak megfelelő fontot. Ezt az összeget
a 350 fős iskolában mintegy 80 hazai gyermek szülője engedheti meg magának. A többiek itt dolgozó külföldiek.

[caption id="" align="alignright" width="265"] Az aranyosgadányi iskolásoknak esélyük sincs arra, hogy valaha is behozzák a diákkorban szerzett hátrányt
[/caption]Ez a luxus egyben jól leképezi az ország társadalomképét is. Ha ezt a gazdagságot a kelet-magyarországi kistelepülésen élő gyermekek oktatási helyzetével vetjük össze, akkor a fényűzés és a nyomor ellentéte mellbe vág. A leghátrányosabb régiókban ugyanis olyan megrázó szegénységgel is találkozhatunk, ahol a szülőknek még gyermekük ruházatára, élelmezésére sem jut elég.

Itt a jól fizető menedzseri, üzletemberi állás álmát elnyomják a mindennapi megélhetési gondok. Egyébként az állami iskolában átlagban 300 ezer forintot áldoz a központi költségvetés. Ezt a helyi önkormányzat anyagi lehetőségétől függően 4-600 ezer forintra egészíti ki. Békés megye egyik legkisebb települése, a 479 lakosú Kertészsziget például az idén 21 millió 39 ezer forintot költ a nyolcosztályos általános iskolára. Az intézményben összevont osztályok működnek. A négy tanulócsoport 47 tanulójára fejenként 446 ezer forint jut.

Alapítványi és magániskolák a fővárosban:

- British International School
- Amerikai Nemzetközi Iskola
- Britannica Angolnyelvű Nemzetközi Általános Iskola és Gimnázium
- International School of Budapest
- International Christian School of Budapest
- Budapesti Francia Iskola

Vagyont érő diploma egyes hazai intézményekből
Akár 35 millió forintjába is belekerülhet évente a szülőnek, ha a legdrágább iskolában taníttatja gyermekét az érettségiig. Akinek szűkebb a pénztárcája, az sem ússza meg 15 milliónál olcsóbban. Természetesen még hátra van a főiskolai vagy az egyetemi oktatás is, ahol az elit intézmények szintén megkövetelik a magukét. A legdrágább üzleti képzések díja két-három
millió körül mozog. Különösen drága mulatság, ha valaki olyan külföldi egyetemen akar tanulni, mint az amerikai Stanford vagy a Yale, ahol egyes kurzusokért húszmilliót is elkérnek.