Budapest továbbra sem akadálymentes

Az év első napjától írja elő az esélyegyenlőségi törvény a középületek akadálymentesítését, illetve a bejutás biztosítását. Vagyis azt az átalakítást, amelyet követően a segítséggel élők is boldogulhatnak a hivatalok és az orvosi rendelők lépcsőivel, liftjeivel. A legderűlátóbb felmérések szerint az év eleji határidőt az intézmények talán negyede tartotta be.

A történetnek ez azonban csak az egyik fele. Akik kerekes székben ülnek, gyakran elmondják: hiába jutnak be, ha a házon belül lehetetlen segítség nélkül közlekedni. Más esetben a rámpákkal felszerelt épületet – a városi közlekedés miatt – meg sem lehet közelíteni. Ilyenkor megint hiába az intézményen belüli felszerelés.

– Becsült adatnak nevezném, hogy a középületek 20-25 százaléka akadálymentes Budapesten – mondja Kató László rehabilitációs mérnök. Sok esetben ugyanis azokról sem mondható el, amelyeket annak nyilvánítottak. A szakértő civilben az Önálló Élet Egyesület elnöke, és évek óta küzd azok egyenlőségéért, akik kerekes székkel élnek.

Tapasztalatai szerint nem az elképzelésekben, hanem a szemléletben van a hiba. – Amíg rendszeresen beállnak a nekünk fenntartott parkolóhelyekre – mondja –, addig keveset ér a törvényi szabályozás.  

Akadálymentesítés Budapesten Intézmény Átalakítás éve

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola 2000

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 2001

Zánkai Gyermek-és Ifjúsági Centrum 2000

Bercsényi Építészkollégium 2001

Budai Skála Áruház 1999