Kiadták a bombagyárost

Novemberben csak véletlenül derült ki egy magánvádas per kapcsán a közvélemény számára, hogy Dietmar Eduar Clodót még augusztus 16-án az Interpol összekötő tisztjei Németországba vitték repülőgéppel. Állítólag Clodo maga kérte kiadatását hazájába, mondván, otthon könnyebben tarthat kapcsolatot a családjával, mint a szegedi Csillagbörtönben. Ráadásul Németországban kényelmesebbek a börtönök is.
Clodót 2003. április 10-én jogerősen tíz év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság (LB), ezzel helybenhagyta a móri perben is eljárt Varga Zoltán bíró 2001. december 29-i elsőfokú ítéletét. Bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és robbanószerrel, illetve lőszerrel való visszaéléssel, valamint kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolták. Az LB szerint irányításával az orosz Vlagyimir Volkov és az orosz–izraeli Leonyid Kol-csinszkij éveken keresztül pokolgépeket gyártott pilisszent-lászlói bérelt házukban. Vol-kovot és Kolcsinszkijt az ORFK akkor még létező Központi Bűnügyi Igazgatóságának kom-mandósai fogták el Pilisszent-lászlón. A bérelt családi házban nagy mennyiségű, bombák készítéséhez alkalmas vegyszert és egy teljesen felszerelt labora-tóriumot találtak. Előkerült több orosz, német és héber nyelvű vegyészeti szakkönyv is. Az alapanyagokat jobbára Németországból szerezték be, a kész bombákat pedig főleg Magyarországon adták el. Egy ilyen adásvételen buktak le 1998-ban. A vevőt, aki fedett rendőrnyomozó volt, az a Leonyid Stecura mutatta be Clodónak, akit nyolc évre ítéltek elsőfokon különböző bűncselekmények miatt.
Clodót 2000-ben pénzhamisítás miatt is elítélték, három évet kapott. Az összbüntetésből hat évet töltött le hazánkban, így még hét évet kell leülnie. Persze csak akkor, ha a német hatóságok ezt így látják jónak.