Alaposan átformálják jövőre a világszervezetet

Ötvenegy állam alapította 1945-ben, ma már 192 ország vesz részt az ENSZ munkájában. Fő célja valaha a béke és biztonság megteremtése volt, a nyolcvanas évekre azonban tevékenysége túlnyomórészt a gazdasági fejlődés előmozdítására és segélyezésre irányult.
A hidegháború lezárultával ismét előtérbe került a békefenntartás, béketeremtés.
A sokszorosára növekedett taglétszám ugyanakkor működési zavarokat okozott; szükségesnek látszik a szerkezet újragondolása is. Kofi Annan főtitkárnak márciusban kell összeállítania jelentését a reformelképzelések öszszehangolásáról. Kérdéses azonban, sikerül-e a színfalak mögött egyeztetni a nézeteket.
Az ENSZ szűkebb döntéshozó testületének, a Biztonsági Tanácsnak (BT) most öt állandó tagja van: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország. További tíz tagot a közgyűlés választ két-két évre. Elképzelések szerint a jövőben 24 tagú lenne a BT. Hat új állandó taggal bővülne: az esélyesek között emlegetik Brazíliát, Indiát, Japánt és Németországot. Utóbbi már csak azért is indokoltnak tartja a megkülönböztetett bánásmódot, mert az USA és Japán után a legnagyobb összeggel járul hozzá az ENSZ működési költségeihez. A vétójog megmaradna az ötök kiváltsága.
Ugyancsak kényes kérdés, miként lehetne összehangolni az Egyesült Államok világhatalmi helyzetét a többi tagállam érdekeivel. Érdekesnek ígérkezik annak meghatározása is, mit értsünk terrorizmuson. A javaslat szerint a terrorcselekmény „halál vagy súlyos testi sérülés okozása civileknek és a harcokban részt nem vevőknek”. A reformot Washington hivatalosan ugyan támogatja, ám egyelőre nem tartja időszerűnek. Olaszország viszont azt szeretné, ha az Európai Unió kapná a Németországnak szánt helyet, mert így nőne az olasz befolyás.