2004.11.06. 07:38
Osztályozzák-e a testnevelést?
Jövő szeptembertől meg akarják szüntetni a testnevelés osztályozását az iskolákban. Az Oktatási Minisztérium elképzelése komoly ellenállásba ütközött, mindenekelőtt a pedagógusok részéről.
[caption id="" align="alignleft" width="264"] A távolugró-mozdulat minden kétséget kizáróan ötöst érdemel. Kérdés, hogy a jövőben ez, vagy csak jó szó jár majd érte.
[/caption]A testnevelőket előzetesen senki sem kérdezte meg az ügyben. A tervezetet képtelenségnek tartó pedagógusok most szakmai szervezetükön keresztül próbálnak hangot adni nemtetszésüknek és elejét venni a változtatásnak.
A minisztérium javaslata szerint a diákok nem kapnának jegyeket testnevelésből az első tíz osztályban, a 11-12. évfolyamon viszont kérhető lenne az osztályzás. Például akkor, ha a tanulónak továbbtanulás miatt szüksége lenne „tesijegyre”. A szülők alapesetben gyermekeik félévi és év végi bizonyítványaiban jegyek helyet szöveges értékelést találnának csemetéik állóképességéről, fizikai fejlődéséről.
Az oktatási miniszter bejelentése óta eltelt két hétben többfrontos vita alakult ki. A testnevelők azt kérdezik, hogy lehet teljesítménykényszer nélkül órát tartani, bármit is követelni. A pedagógus-társadalom másik fele az egyéb készségtárgyak (rajz, ének-zene) jövőjét latolgatja, vajon ott is bevezetik-e az új rendszert. A politika is ráharapott a témára, az ellenzék oktatásügyi felelősei a kormány tanügyi stratégiáját, ifjúságpolitikáját támadják az ügy kapcsán.
A javaslatnak egy óriási haszna már biztos van. A testneveléssel a média az elmúlt öt évben összesen nem foglalkozott annyit, mint az utóbbi pár napban. Miközben az osztályzás szükségességéről folyik a vita, szóba kerül a testnevelés-oktatás sanyarú helyzete, gyermekeink siralmas egészségi állapota.
Az osztályozás eltörlését felvető oktatási tárca a mozgás, a sport megszerettetését kívánja elérni a közoktatási törvény módosításával. A minisztériumban jól érzik, hogy valamit tenni kellene. A módszerekről lehet vitatkozni. Ami biztos, hogy az iskolai sportlétesítmények, eszközök elavultak, állapotuk rohamosan romlik. Vásárlásra, felújításra, új termek, uszodák építésére csak pénzmorzsák jutnak. A diákok mindennapi testnevelése a rendszerváltás óta megvalósulatlan álom. Az 1989-ben született gyerekek már 15 évesek, újabb tizenöt év múlva pedig már szülők lesznek...
Osztályzat, értékelés együtt
A közvélemény talán az elmúlt napokban hallott először az értékelés fontosságáról a testnevelésben. A téma pedig szakmán belül egyáltalán nem újkeletű. Az Új Pedagógiai Szemle öt évvel ezelőtt publikálta Hamar Pál tanulmányát „Az ellenőrzés és értékelés korszerű szemlélete a testnevelésben” címmel. A szerző írásában beszámol külföldi példákról. Nyugat-európai értékelési gyakorlat, hogy az osztályozást írásbeli értékeléssel egészítik ki. Olaszországban például egytől tízig osztályoznak, de szöveges értékelést is adnak. A középiskola felé haladva egyre nagyobb súllyal esik latba az osztályzat, s szorul egyre inkább háttérbe a szöveges (írásbeli) értékelés, de teljes egészében nem szűnik meg.Érvek és ellenérvek a döntéssel kapcsolatban
Pró- Készségtárgyat, így a test-nevelést nem kell osztályozni
- A teljesítménykényszer elrettentő a fiatalok számára
- Előtérbe kerülhet a mozgás öröme
- Ne a jobb jegyért, hanem önmagukért mozogjanak a fiatalok
- A gyermek edzettsége lesz a fontos
Kontra
- Ezáltal motiválhatatlanná válnak a diákok
- Az élet ezen területén sincs erőfeszítés nélkül siker
- A sport szellemisége versenyre ösztönöz
- A döntés veszteseként a testnevelő másodrangú oktató lesz
- A tárgy országos átlaga 4-es feletti, javítja a bizonyítványt