Olvadás az Északi-sarkon

Jövő hétfőn,  november 8-án lát napvilágot az Északi-sarkról szóló eddigi legátfogóbb és legrészletesebb beszámoló. Az éghajlati hatásvizsgálat az Északi-sarkvidéket szegélyező nyolc állam (Dánia, Finnország,
Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország, Svédország, USA) nemzetközi tanácsának felkérésére készült.
A végkövetkeztetések mélységes aggodalomra adnak okot. Az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. Hetven év múlva 4–7 fokkal lesz melegebb. A század második felére, de legkésőbb a végére nem lesz jég a tengerekben. Mivel a jégsapka kulcsszerepet tölt be a Föld éghajlati háztartásában, fokozatos eltűnése korántsem helyi probléma. Egyetlen emberöltő múlva világkatasztrófával kell szembenézni.
A járművek, gyárak és erőművek kibocsátotta légszennyező gázok visszatartják a meleget, ami az üvegházhatás fokozódásával jár.  Az Északi-sark jégtakarója az utóbbi harminc évben 15–20 százalékkal zsugorodott. Pusztul az élővilág, köztük a jegesmedve, a fóka,
a sirály. Megroggyannak az épületek, járhatatlanná válnak a fő közlekedési útvonalak, a bennszülött vadászok alatt egyre gyakrabban szakad be a jég.
A sarki országok azonban egyelőre tanácstalanok a teendőket illetően. Az Egyesült Államok pedig határozottan ellenez mindenfajta drasztikus lépést. Ezek legfontosabbika a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése lenne. Emlékezetes, hogy a Bush-kormány 2001-ben a kiotói egyezményt is felmondta, az egyetlen nemzetközi megállapodást a globális felmelegedés ellen. Az egyezményt nemrég Oroszország mentette meg, mivel a duma megszavazta az elfogadását, így nemsokára életbe léphet.
A sarki államok külügyminiszterei november 24-én ülnek össze Izlandon, hogy a jelentés alapján egyezségre jussanak az Északi-sark ügyében. A Vadvédelmi Világalap (WWF) azonban képmutatással vádolja a nyolc államot, mondván: megrendelték a jelentést, de hathatós intézkedésekre nem hajlandók.