Megmutatjuk a BKV-aktát

A jelentés I. rész
A jelentés II. rész
A jelentés III. rész

[caption id="" align="alignleft" width="132"] A BKV diszpécserének jelentése a dolgozókról
[/caption]A BKV a megfigyelésről
A Reggel című napilapban megjelent, a BKV Rt. munkatársainak megfigyelése tárgyában írott cikkeket és azoknak a magyar sajtóban, valamint a fővárosi ellenzék sajtótájékoztatóján elhangzott visszhangját a BKV Rt. rágalmazásnak minősíti. A BKV Rt. a leghatározottabban visszautasítja azon állításokat, melyek szerint a társaság vezetése elolvassa munkatársai e-mailjeit, lehallgatná telefonjait, vagy figyelné, hogy milyen internetes fórumokon nyilvánítanak véleményt. Az az ellenőrzési rendszer, amelyet a BKV Rt. még csak tervez, és nem működtet arra szolgál, hogy a magánlevelek, körlevelek ne terheljék a társaság informatikai rendszerét, a beérkező vírusok ne veszélyeztessék annak biztonságát. A BKV Rt. az ellenőrzési rendszer bevezetése előtt kikéri az adatvédelmi biztos állásfoglalását, és annak ismeretében teremti meg a technikai feltételeket. A sajtóban megjelent állítások annak ellenére láthattak napvilágot, hogy a BKV Rt. minden e tárgyban érdeklődő újságírót tájékoztatott az állítások valótlanságáról, illetőleg a valós tényekről. A sajtószabadság sajátos értelmezése, hogy bizonyítékok nélküli állításokkal próbálnak meg lejáratni egy céget és vezetőit. Társaságunk felhívja a figyelmet a sajtó felelősségére, az objektív tájékoztatási kötelezettségére. Társaságunk kész minden panaszt és bejelentést kivizsgálni, de, ha rágalmazással találja magát szemben, az ellen fellép.
Budapest, 2004. november 22.

A botrány háttere
Lapunknak BKV-s alkalmazottak korábban beszámoltak arról, hogy nyilatkozatot kellett aláírniuk, amelyben hozzájárulnak a levelek elolvasásához. A BKV kommunikációs osztályvezetője azonban korábban elismerte ezt a tényt. Vitéz Ágnes azt közölte: aki nem teszi lehetővé a magáncélú levelek kiszűrését, azoktól megvonják az internet-hozzáférést.

Az egyik BKV-s dolgozó szerint bűncselekmény a magánlevelek elolvasása, ezért az ombudsmanhoz fordult. Panaszában arról is beszámolt az adatvédelmi biztosnak, hogy a beosztottak főnökei magánjellegű kérdéseket tesznek fel. Arra kíváncsiak, hogy a munkatársak tagjai-e civil szervezeteknek. A BKV azokra az egyesületekre gondolhatott, amelyek több kényes ügyet nyilvánosságra hoztak. Olyan ügyeket, amelyeket a BKV szeretne a szőnyeg alá söpörni. A dolgozók úgy érzik, el akarják hallgattatni őket. A BKV viszont az üzleti titkokat félti.

Az adatvédelmi biztos munkatársa, Gulyás Csaba azt mondta, alig hiszi, hogy jogilag rendben lenne, ami a BKV-nál történik. A magánlevelek elolvasása ugyanis bűn. Úgy tudjuk, a hivatal a dolgozókról írt belső jelentésekkel is foglalkozik.

Újabb különös fordulat az álriporter felbukkanása. A BKV kommunikációs vezetője is tud a különös telefonálóról. De mint mondta, fogalma sincs, ki lehet az. A magát újságírónak mondó hang telefonon hívogatta azokat a BKV-s munkatársakat, akik lapunkat informálták. Volt, akit be is húzott a csőbe a trükkös álriporter.

A történtek után aligha csodálkozhat bárki, hogy a BKV-s beosztottak úgy érzik, üldözik őket. Azt mondják, ők nagyon is lojálisak a céghez. Hiszen sok olyan esetet elmondhattak volna, amely után a BKV vezetői vakargathatták volna a fejüket. A félelemben dolgozó munkatársak szeretnék békésen rendezni az ügyet.

Vajta Zoltán -->