Hírek

2004.11.06. 08:25

Ítélet már csak decemberben

A 2002. május 25-i helyszíni szemlén az összes tanú nagyon magas, vékony, ajtóban álló őrről beszélt. A perben tanúskodva már többségük Kaisert vélte látni.

Szemán László

[caption id="" align="alignleft" width="266"] Két és fél éve nem lehet tudni, hogy miért és kik öltek meg nyolc embert a móri Erste Bank-fiókban
[/caption]Feltételezhető, hogy novemberben nem születik ítélet a móri vérengzés ügyében. A bíróság tegnap megnézte azt a videofelvételt, ami két héttel a tömeggyilkosság után a helyszínen készült. A felvételen valamenynyi szemtanú egy igen magas, vékony emberről beszél, aki az ajtóban állva elküldte az érkezőket a bankfióktól. Ugyanezek a tanúk a perben már azt vallották, szinte biztosak abban, hogy Kaiser Ede állt az ajtóban. Még csak ezután kerül sorra a védők által beterjesztett indítványok elbírálása, újabb tanúik meghallgatása. A védőbeszédekre legkorábban december 15-én kerülhet sor.

 

A közvélemény többsége továbbra is kétli, hogy a két vádlottnak, Kaisernek és Hajdú Lászlónak köze lett volna a történtekhez. Az éjszakai élet meghatározó alakjai egybehangzóan vallják róluk, hogy nem ők gyilkoltak Móron. Elterjedt köreikben egy életszerűnek tűnő verzió is a vérengzés okáról. Úgy tudják, hogy egy külföldi magyar érdekeltségű bank kezelte egykor az NDK titkosszolgálatának kimentett pénzeit. Ebből a pénzből kötvényeket vettek, és ezeket a papírokat helyezték el a móri fiókban egy héttel a vérengzés előtt. A fiók egyébként nem volt jogosult értékpapírok kezelésére, az Erste Bank vezetése is cáfolta, hogy ott ilyen történt.

Az mindenesetre érdekes, hogy a rendőrök félbehagytak egy ígéretes szál nyomozását. A lapunk birtokában lévő irat szerint egy vidéki tanú pontosan megnevezett egy olyan, vélhetően délvidéki férfit, aki őt egy nagy bankrablásra akarta rábírni. Mór után egy hónappal ez a férfi nála bujkált egy alföldi tanyán. Berúgtak, és a vendég sírva mondta el, hogy „ő volt ott Móron a bankrablásnál, és ha ő ment volna be a bankba, akkor nem halt volna meg senki”. A védelem rendelkezésére álló iratokban nem szerepel, hogy ezt a férfit a rendőrség elszámoltatta volna.

A fantomrajzok nem hasonlítanak a vádlottakra, Kaiserra és Hajdúra

Tanúvallomások alapján tucatnyi fantomrajz készült a bank ajtajában álló, majd társával távozó gyilkosokról. Az 1. és 2. rajzot köröztették. Pedig a 3. mintha hasonlítana a nyomtalanul eltűnt Farkas Róberthez. Ráadásul az egyik tanú a vérengzés utáni napokban Farkas Róbertet ismerte fel, mint aki egyike volt a távozóknak.

A rajzok egyébként nem hasonlítanak Kaiserre és Hajdúra, annál inkább az aszódi pénzszállító autó kirablóira. Az ajtóban álló DNS-nyomot hagyott maga után, ami nem egyezik a két vádlott DNS-ével.

Ezek is érdekelhetik