Csökken vagy nő az egyházi iskolapénz?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Ünnepséget tartanak a kiskunhalasi Szent József katolikus iskolában. A történelmi felekezetek szerint jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az egyházi iskolák, ha megvalósul a kormány elképzelése.
[/caption]Az oktatási tárca ezzel szemben úgy érvel: reálértékben növekszik az egyházi iskolák jövő évi juttatása. A nézeteltérések abból adódhatnak, hogy a kormányzat és az egyházak különbözőképpen értelmezik, mi minősül iskolai támogatásnak.

Kilencvenezer egyházi oktatási intézménybe járó gyermek utáni támogatásokat vonna meg a kormány a felekezetek által fenntartott intézményektől – állítják az érintettek. Az oktatási tárca érvelése szerint jövőre öszszességében növekszik az egyházi oktatási létesítmények költségvetési juttatása, a tervezet csak a jelenlegi támogatási formát alakítja át. A módosítás lényegét abban foglalták össze, hogy az új rendszerben megszűnik az a megkülönböztetés, amelynek alapján eddig az egyházi iskolák több mint 70 ezer forinttal kaptak többet a költségvetésből, mint az önkormányzati oktatási intézmények. Ennek az ellenkezőjét állítja Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, aki szerint idén tizennyolcezer forinttal jutott kevesebb pénzhez az egyházi iskola, mint az azonos oktatást végző állami intézmény.

Más egyházak is heves ellenállással fogadták a kormány javaslatát. A napokban hét felekezet nyílt levélben fejezte ki tiltakozását. Hangsúlyozták: elfogadhatatlan, hogy előzetes egyeztetés nélkül, a tanév közepén kényszerítsék nehéz helyzetbe az iskolákat. Álláspontjuk szerint a kistelepüléseken működő egyházi létesítmények bezárásával lehet számolni, ha a parlament megszavazza a törvényt. Az ügyben a katolikusok és a reformátusok bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a kormány a jövő évi költségvetésben megkurtítja az egyházi iskoláknak járó támogatást. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott: azért nem írták alá a tiltakozást, mivel november közepén alakítják ki álláspontjukat, addig nem szeretnének a sajtóban üzengetni.

Közben az SZDSZ tegnap bejelentette: támogatják a kifogásolt módosítást, és érthetetlennek tartják a tiltakozást, mivel egyértelmű, hogy jövőre több pénzt kapnak az egyházi iskolák.
A támogatásokkal kapcsolatban a nézeteltérések minden bizonnyal abból adódnak, hogy a kormányzat és az egyházak különbözőképpen értelmezik, mi minősül iskolai támogatásnak.

A vita a kiegészítő juttatások megvonása miatt van. Ezen belül az egyházak különböző, nem az oktatáshoz tartozó juttatásban is részesültek, mint például az intézménybe járó gyerekek szociális támogatása. Az oktatási tárca szerint a hasonló kifizetéseket nem a kiegészítő támogatási forma keretében, hanem az önkormányzatok költségvetésén keresztül kell megoldani. Ennek kifizetésére ugyanakkor nem látnak garanciát a felekezetek.

Elfogadhatatlan a mostani finanszírozás

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint az egyházi oktatási intézmények jelenlegi támogatása diszkriminatív és alkotmányellenes, mivel a juttatásokat illetően megkülönböztetett helyzetben vannak a felekezeti iskolák, amelyek jelenleg évente személyenként több mint 70 ezer forinttal kapnak többet az önkormányzati oktatási intézményeknél. Nem értik a tiltakozást, az egyházaknak kellett volna már kezdeményezni ennek a helyzetnek a megoldását.

Megsértik az egyenlő bánásmód elvét

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a kormány elfogadja az egyházi iskoláknak juttatott támogatások csökkentését. Az állam úgy vonhat meg törvényben biztosított támogatásokat, ha az érintetteknek felkészülést biztosít az új helyzetre. Az egyenlő

bánásmód elvének megsértéseként értelmezhető, hogy az adófizető hívő emberek többletterhet viseljenek el, amiért egyházi fenntartású intézménybe szeretnék íratni gyermekeiket.