2024.05.26. 06:25
Kifesti magából az emberi tragédiákat az elkötelezett ápoló
Páros kiállítással örvendeztette meg a közönséget az esztergomi Tár-lak Szalon, ahol ezúttal Csuhaj Zsuzsa festő és Halász Géza grafikus közös bemutatója nyílt meg a közelmúltban. A megnyitó különlegessége volt, hogy a felszólalók Csuhaj Zsuzsáról és kompozícióiról beszéltek inkább, lévén, hogy a többszörös díjas, professzionális alkotó, Halász Géza alázattal maga elé engedte az amatőr festőt a megnyitón való kibontakozásban.
Csuhaj Zsuzsa festő és Halász Géza grafikus közös kiállításuk megnyitóján
Forrás: 24 Óra
Fotó: P.O.Z.
A kiállítás megnyitóján a Tár-lak Szalon tulajdonosa, Soós Kadocsa köszöntöttet a megnyitó közönségét, többek között arról szólva, hogy miként ismerte meg az új bemutatón látható két alkotót. Ezt követően Halász Géza mondott beszédet, melyben felidézte, hogy egy alkalommal azt hallotta Halász Zsuzsától, hogy a látható világon túl van egy láthatatlan, és a képzőművészek egyik feladata, hogy láthatóvá tegyék azt a bizonyos láthatatlan világot, azt a tükröződést, ami a művész fejében létezik.
Fotó: P.O.Z. / Forrás: 24 Óra
Halász Géza rámutatott: az alkotásokban maga a művész is visszatükröződik, stílusa, gondolatvilága, ahogy ez látható Csuhaj Zsuzsa munkáiban. Mint elhangzott: a festő gondolatai, érzései néha kibogozhatatlan metaforákba csomagolva kerülnek a vásznakra. Erre példa a most Esztergomban kiállított egyik képe, ahol egy végtelennek tűnő sakktábla mintájú út szélén parasztok, lovak láthatók, és ott van a király is, aki egy rendszalaggal a mellkasán kiemelkedik a tömegből, a bástyát valaki átkarolja, a Nap az égen pedig az idő múlását mutatja. Ahogy kiderült a méltatásból, a Csuhaj Zsuzsa által megkomponált víziók az előbbihez hasonló, szürreális megoldásokkal sejtetik, hogy milyen gondolatok, érzések ihlették meg az alkotót.
Tragédiából művészet
Csuhaj Zsuzsa a megnyitón elmondta, hogy számára fontos a festészeti alkotói vonal, mert munkahelye, az egészségügy, ahol immár harminc éve dolgozik, teljes embert kíván, melynek stresszét a művészeti tevékenységgel oldja fel. Mint elmondta, már több területen is dolgozott, így csontvelő-transzplantációs részlegen, röntgenosztályon, traumatológián, sebészeten, jelenleg a kardiológián végzi a munkáját. Az alkotó hozzátette, hogy a festés számára egy megnyugvást jelent az esetenként háborgást jelentő hétköznapokban. A szakápolóval készült korábbi interjújából kiderült, hogy egy súlyos tragédia hatására kezdett el festeni pár éve, ez a szenvedélye azóta is tart. Halász Gézáról a netlexikonban olvashatjuk, hogy 1983 óta számítógépen készíti esetenként szürreálisnak ható alkotásainak jelentős részét.
A méltatás egy különleges része volt a festő képein vissza-visszatérő állandó motívum, a gömb, mely kétségkívül zavarba hozza a nézőt, de egyben jelzi is számára, hogy amit lát, az egy valón túli valóság víziója. A Tár-Lak Szalon atmoszférikus galériájában zömében Csuhaj Zsuzsa képeit állították ki, Halász Géza egészen szerényen mutatkozott meg alkotásaival, melyek azonban mégis erős karakterrel idézték fel több évtizedre visszanyúló grafikusi pályafutását.
Műveiből csak néhányat hozott el erre az esztergomi tárlatra, de már azokból is jól kitűnt karikaturistai beállítottsága, játékos fantáziája és rendkívüli vizuális ötletektől gazdag munkássága. A kiállítás egyik ilyen központinak is mondható darabja volt a távoli ókorból, vagy talán még azelőtti prehisztorikus időkből származó dél-amerikai indián kultúra jellegzetes szimbólumait felvonultató kompozíciója, melynek közepén az indián fejdísszé átváltozott hajkoronát viselő Albert Einstein látható, no meg a híres képlet: E= m x c2, rezonálva ezzel a szintén szürreális Csuhaj Zsuzsa-képekre.
