Árpád-házi Szent Kingára emlékeztek Esztergomban

Az immár hagyományosnak mondható március 2-i ünnepségén részt vett többek között Andrej Kalinowski, a Lengyel Köztársaság budapesti konzulja, Mieczyslaw Witowski, az Ószandec Szent Kinga Egyesület elnöke és Steindl Balázs, Esztergom alpolgármestere is. A rendezvényen az Esztergomi Magyar-Lengyel Baráti Társaság képviseletében Horváth Mihályné konferált. A köszöntő beszédek a két nép himnuszát követően hangzottak el. Elsőként Spisák Balázs, az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökének beszédét olvasták fel, melyben ez hangzott el: „Szent Kinga mindkét hazáját szerette. Személyében összefonódik a lengyel és a magyar nép. Élete és sorsa azonban lengyel földön teljesedett ki.” Mieczyslaw Witowski köszöntőjében többi között így fogalmazott: „Kinga szentté avatása 1999. június 16-án történt a lengyelországi Ószandecben, melynek idén van 25 évfordulója, valamint annak is, hogy 5 évvel ezelőtt egyesületünk Szandec földjéről áthelyezte Szent Kinga ereklyéit ebbe a székesegyházba, sőt az esztergomi bazilikában a szentté avatás eseményére emlékeztet az egyesületünk által finanszírozott emléktábla, amelyet II. János Pál pápa személyesen szentelt fel.”

 Steindl Balázs beszéde elején kifejtette: „Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy itt üdvözölhetjük önöket Esztergomban, ezen a különleges és mély jelentőségű alkalomból. Összegyűltünk, hogy együtt emlékezzünk és tisztelegjünk Árpád-házi Szent Kinga, a hit, a jótékonyság és a magyar-lengyel barátság példaképe előtt. Árpád-házi Szent Kinga Esztergom városának büszkesége 1224-ben született itt IV. Béla királyunk és Laszkarisz Mária királyné első gyermekeként. Élete és tettei nemcsak, mint királylány, de mint feleség, nővér és vallásos vezető is példaértékűek.” Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkat helyeztek a bazilika falán lévő Szent Kinga-emléktáblánál.

Királyné és magyar-lengyel szent

Az esztergomi születésű Árpád-házi Szent Kinga Lengyelország és Litvánia védőszentjeként vonult be a történelem, illetve az egyháztörténetbe. V. Boleszláv lengyel fejedelemmel 15 éves korában kötött házasságot. A frigy nagy hatással volt a lengyel-magyar kapcsolatokra. A királyné hozományával a tatárok elleni harcot támogatta, vezetésével nyíltak meg a wieliczkai sóbányák, valamint az ószandeci klarissza kolostor alapítása is nevéhez fűződik.