Összekötve címmel mutatták be a Rondella Alkotókör új műveit Esztergomban

Az Összekötve című összművészeti kiállításon a Rondella Alkotókör tagjai mutatták be legújabb munkáikat. A 16 kiállító művész 39 alkotással örvendeztette meg a közönséget. 

A február 2-ai megnyitó alkalmával Pusztai Tamás, az Esztergomi Vármúzeum igazgatója rövid beszédében arról szólt, hogy az Esztergomi Vármúzeum, amely évente 50 ezer látogatót fogad, próbál a nagyvilág felé megfelelni azzal is, hogy a mostani, a Rondella Alkotókör kiállításához hasonló képzőművészeti kiállításokat is befogad. Így elmondhatjuk, hogy a vármúzeum több, mint egy cseresznye a tortán, hiszen valóban része a városnak azzal is, hogy a képzőművészeti bemutatókkal behúzza kínálatát a város életébe, az itt élők és az ide látogatók számára, tette hozzá Pusztai Tamás. 

A direktori köszöntő után a kiállításon művekkel maga is szereplő Végh Éva festőművész méltatta a tárlat anyagát, s az alkotókat. A kiállító művészek – Adorján Attila, Árvai Edit, Árvay Zolta, Bajkó Csaba, Bangó Miklós, Haász Ágnes, Jankovics János László, Kubó Éva, Lichner Barbara, Lisányi Endre, Magyar János, Mécses Éva Hilda, Nádor Géza, Olasz Ágnes, Sándor József Attila, Végh Éva – alkotásairól szólva a méltató többek között kifejtette beszédében, hogy minden most műveivel is jelenlévő alkotó kötődik Esztergomhoz, vagy itt él, vagy más módon kapcsolódik a városhoz. 

E ponton magyarázta a méltató, hogy a tárlat címe – Összekötve – mit is jelent egy bizonyos szemszögből, majd hozzátette: „Az itt látható alkotások változatosak, hiszen mindannyian másként látjuk a világot: van, aki konkrét elemeit mutatja meg, mások elvonatkoztatnak, érzésekben, színekben, gondolkodnak vagy absztrahálnak. 

Végh Éva hozzátette: „Mi alkotók, ha nem is egy nyelvet beszélünk, azért még összetartozunk, vagy összekötve vagyunk. Vagy mégsem vagyunk összekötve? Ez a szó nekem egy érdekes játékot mutat. Ha előtagra és főtagra szétbontom ezt a szót, akkor sokféle értelmezést kapok. Ha azt mondom, hogy összetartozunk, az is egy kötődést jelent, egyfajta elkötelezettséget valami iránt, mert ez jelent számunkra valamit. A Rondella Alkotókör tagjai részesei vagyunk, de magasabb értelemben a művészi társadalom részesei is vagyunk.” 

A méltatásban az is elhangzott, hogy a tárlat címe utalhat a társunkhoz, a családhoz, a gyerekeinkhez, a társadalomhoz, a világhoz és transzcendenshez, a metafizikaihoz való kötődésre is, mely hídként köt össze alkotót alkotóval és alkotót közönséggel.