Gondolatébresztő művek, elbűvölő tájképek is helyet kaptak az 5. vármegyei tárlaton

Analóg technikával készült fotogramok, absztrakt művek, téli tájképek, sőt körte és diófából faragott szobrok is helyet kaptak az V. Komárom-Esztergom Vármegyei Tárlaton, melyet a Magyar Kultúra Napján nyitottak meg a lábatlani Gerenday Közösségi Ház Kiállítótermében.

Walczer Patrik

A. Bak Péter a megnyitón elmondta, hogy összesen nyolc kiállító harminckét munkája látható a tárlaton

Forrás: 24 Óra

Fotó: W. P.

A rendezvényen Szabó Ildikó intézményvezető köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, hogy általában kiállítással és kulturális műsorral szoktak készülni a jeles napra. Idén sem volt ez másképp, hiszen a vármegyében alkotó professzionális művészek alkotásait tekinthettük meg a közösségi házban, majd ezt követően Munkácsy zenészei címmel vetítéssel egybekötött koncertet tartottak a nagyteremben.

A különleges élményt nyújtó kiállítás létrejötte A. Bak Péter Lábatlanon élő, Corvin-díjas festőművész, művészeti író nevéhez fűződik, aki a megnyitón elmondta, hogy összesen nyolc kiállító harminckét munkája látható a tárlaton. Bár eredetileg többen jelentkeztek a felhívásra, végül különböző okok miatt egyes művészek mégsem tudták vállalni a kiállítást. Úgy véli, hogy a páratlan művek révén megismerhetjük az alkotók munkásságának és a vármegye művészetének egy kis szegletét.

Elveszett örökség

Végh Éva festőművész három darab, egymással teljes harmóniában lévő, vegyes technikával farostlemezre készített alkotását állította ki. Mind közül talán az „Elveszett örökség” című, figurális mű ragadja meg legjobban a tekintetet, lélekben szívesen követnénk a helyiségből kifelé sétáló alakot. El is gondolkodhatunk rajta, hogy vajon miért arra tart és mi várhat rá odakint?

Kammerlohr-Kováts László festő- és grafikusművész Madonna Dolorosa című sorozatába nyújtott betekintést a látogatóknak. A sajátos művészi előadásmódot a pittceruza, az akril, a fatáblába vert szögek és alumínium lemezek együttesen fejezik ki igazán, melyek közös erővel emelik ki a női test szépségeit is. A. Bak Péter azt is elárulta, hogy Kammerlohr-Kováts Lászlóval képviselik a német nemzetiségű lakosságot egy országos kiállításon.

Van egy kakukktojás

Kóthay Péter szobrász, festő négy különleges, fejformát ábrázoló faszoborral járult hozzá a tárlathoz, a remekművek a sarkokba megbújva várták, hogy a kíváncsi tekinteteket alaposabban is szemügyre vegyék őket. A gyönyörűen megmunkált alkotások közül csak egy a „kakukktojás”, hisz a többivel ellentétben a FEJ III. címet viselő szobor nem körte-, hanem diófából készült. A. Bak Péter arra is kitért, hogy édesapja, P. Bak János tanította legelőször művészetre Kóthay Péter édesapját, Kóthay Ernőt a bajai Rudnay Gyula-féle szabadakadémián és művésztelepen.

Zichó Gabriella grafikus, művésztanár, festőművész „Ennyi” című, pasztellkrétával készült képét akár többféleképpen is lehet értelmezni. A hüvelykujját lefelé fordító alak akár a világról alkotott véleményét fejezheti ki mozdulatával, vagy akár a római császárok híres, emberek sorsát eldöntő pillanatát is rögtön eszünkbe juttathatja. A „Béltraktus I-II.”, vagyis a másik két alkotása igen színes, professzionális nyomat, amelyen az emberi emésztő- és bélrendszert szavak és betűk formálnak meg.

Dallamokkal alkot

Szilágyi Tibor festőművész „A kékszakállú herceg vára” című képével Bartók Béla operájára, míg a „Bartók Amerikában” című művével, Szilágyi Domokos versén keresztül pedig egyenesen a huszadik század legjelentősebb zeneszerzőjére kívánt emlékezni. Előbbi alkotást szemlélve már-már hallani véltük a híres zenemű dallamait, míg a „Villányi Bordal” című festménye láttán szabályosan a híres-neves baranyai nedűk ízét érezhetjük a szánkban. A „Harmóniában – A napfény íze című akrilján nem mellesleg magának a művésznek és feleségének arca köszön vissza a borospoharak „mélyéről”.

Dolezsán Ágnes művésztanár, fotóművész először szerepelt a vármegyei tárlaton: A. Bak Péter szerint az Erdő I-II-III. című sorozatának különlegessége, hogy kézzel merített papírra, egyedi technikával készültek el a képek. Az alkotó két analóg technikával készült fotogramot is kiállított, közéjük pedig egy digitális nyomat került, utóbbi olyan látványt nyújtott, mintha a mostani téli időszakban a saját jégvirágos ablakunkban gyönyörködnénk.

Kék

Szabóné Mákos Margit festőművész absztrakt képein a jellemzően a kék szín van fókuszban, az „Én itt maradok!” című alkotásán egy város utcáján magányosan álló személy szerepel. Társadalmi kirekesztettség? Katasztrófa utáni túlzott lokálpatriotizmus? Többféle gondolatmenetet is ébreszthetnek a látogatókban az ecsetvonások.

A. Bak Péter természetelvű, realisztikus, hagyományos tájképei közül a lábatlani dunai látkép minden bizonnyal megragadja a tekinteteket, hisz a városon áthaladva nem is sejtik a közlekedők, hogy talán itt a legszebb a kilátás a folyóra. Nem véletlen, hogy az olajjal farostlemezre készült szentendrei utcakép kitüntetett helyre, a bejárattal szembe került, a gazdag színvilága szabályosan becsalogatja a látogatókat a terembe.

A lábatlani festőművész végül elárulta, hogy jövőre rendezik meg a vármegyei amatőr művészek második vármegyei tárlatát, két év múlva pedig újra a professzionális művészek mutatkozhatnak be. A megnyitót követően a klubhelyiségben kis fogadással is készültek a jelenlévők számára. A mostani tárlat február 16-ig látogatható.