A környék egyetlen csonka tornyú építménye hirdeti Bakonyalja fővárosát

1783. március 19-én Bécsben keltezett levelében az a gróf Batthyány Tódor rendelte el az új kisbéri templom felépítését, aki nyolc évvel később kérte II. Ferenc királytól Kisbér mezővárossá nyilvánítását, amely 1797-ben valósult meg. A kiváló gazdasági szakember a kisbéri birtokot mintagazdasággá fejlesztette. Későbarokk főoltárát és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A szentélyben található Karl Auerbach Krisztus a kereszten című festménye, amelyet 1770-ben Mária Terézia ajándékozott a kisbéri plébániának. 

A ma is látható templomot gróf Batthyány Antal József 1825-ben klasszicista stílusban átépíttette, két csonka toronnyal bővíttette. Ez a környék egyetlen csonka tornyú építménye. Az 1889-ben készült főoltárkép Mária menny­bevételét ábrázolja, amelyet Koroknay Ottó festett. A templom homlokzatát utoljára 1977-ben újították fel, a templombelsőt pedig az 1990-es évek közepén restaurálták. 

A 2011 januárjában bekövetkezett földrengésben súlyosan megsérült a templom tetőszerkezete. Pályázati forrásoknak, az önkormányzat támogatásának, valamint a hívek adományainak köszönhetően 2012-ben a teljes tetőszerkezet megújult. Hangulatában, stílusában, továbbá történeti jelentőségében szervesen illeszkedik Kisbér és a környék történelmébe és hagyományaiba. A Nagyboldogasszony római katolikus plébánia alá tartozik Ászár község Szent Györgyről elnevezett plébániája, a bakonysárkányi Szent István király-plébánia, valamint fíliaként a hántai Páduai Szent Antal-plébánia és a csépi Szent Család-templom. 

A Batthyány család kiemelkedő személyisége, gróf Batthyány Kázmér az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt. Ő ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. A gróf a kisbéri birtokán már 1829-ben angol telivéreket tenyésztett. 1853-ban I. Ferenc József jóváhagyásával létrehozták a kisbéri Császári és Királyi Katonai Ménest, a kiegyezés után a Magyar Királyi Állami Ménest.