Újabb kincsekkel bővült a tatai vármúzeum kiállítása +fotók

Újabb különleges leletek érkeztek a Kuny Domokos Múzeumba. Ezúttal a római villagazdasággal és a kagánok népével ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről.

Goletz-DeáK Viktória

Új régészeti elemekkel gazdagodott az „Ami a lábunk alatt hever” kiállítás. A tárlatba érkező leletanyag címe: Római villagazdaság a kagánok népe a Bakony lankáin.
A múzeum közösségi oldalán számoltak be arról, hogy a hétfő délutáni eseményen Dr. Schmidtmayer Richárd a Kuny Domokos Múzeum igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta: közösségi régészeti témájú időszaki kiállításuk kapcsán szoros a szakmai együttműködésük a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal, akiktől a most érkező leletek is kölcsön kapta a tatai múzeum.

Jólétet hoztak

– Az avarok a kelet-európai törzsek hódoltatása után 568-ban a Kárpát-medencét is birtokukba vették, majd sikerrel szálltak szembe a kor nagyhatalmával, a Kelet-Római-Birodalommal. Az avarok mintegy két és fél évszázados tartós uralma stabilitást adott a térségnek, a stabilitás pedig viszonylagos jólétet és a népesség növekedését eredményezte a Kárpát-medencében – tették hozzá a szakemberek elárulva, hogy e korszak kiemelkedő temetkezési helye található Bodajk Homoki-dűlő nevű külterületén.

Az eseményen a tárlat kurátora Győri-Pórszász Anna is jelen volt, hiszen szakmai irányítása mellett immár negyedik alkalommal gazdagodott új és izgalmas régészeti anyaggal a nagyszabású kiállítás. A civil szervezetek megjelent képviselői, a téma iránt érdeklődők kiváló szakmai összefoglalót hallhattak a székesfehérvári múzeum munkatársaitól Kiss Alexandra és dr. Szücsi Frigyes régészektől. A szakértők a Tatai vár első emeleti időszaki kiállítóterében bemutatott leletanyag jelentőségét ismertették és átfogó képet adtak a bemutatott történelmi korszakokról.

Bodajk határában a Bakony keleti, dombos lejtőin állt a római korban egy villagazdaság pompás kilátással a Vértes hegységre. A 2019-ben meginduló kutatásoknak köszönhetően az évek előrehaladtával egyre több információval rendelkezünk a lelőhelyre vonatkozóan. A területen folytatott műszeres lelőhely- és leletfelderítések eredményeként nem csak a gazdaság kiterjedését, de az egykori földbirtokos mintegy 1000 négyzetméter nagyságú lakóépületének, valamint több kisebb gazdasági épület pontos elhelyezkedését és alaprajzát is ismerjük

– ismertették a kiállított tárgyak történetét a székesfehérvári régészek. Mint mondták: Fortuna kegyéből 2021-ben a család temetkezési helyére is sikerült rálelniük fémdetektoros kutatás során. 2022-ben és az idei évben pedig közösségi régészeti eseményként végeztek tervásatást a villa főépületében, valamint az ettől néhány száz méterre található temetőben. Az épületből előkerült leletek, valamint az ez idáig feltárt sírok mellékletei a római birtok 4. századi használatát támasztják alá.