TÁRLAT

2021.06.24. 09:57

Dobroszláv Lajos emlékére nyílt kiállítás a tatai múzeumban

A Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajos festőművész emlékére nyílt a kiállítás Tatán. A tárlaton többek között magántulajdonokban lévő képeket is láthatnak az érdeklődök egészen augusztus 22-ig.

Szász Dalma Kitti

A Kuny Domokos Múzeum idei első nagy kiállítására sokan ellátogattak

Forrás: tata.hu

Dobroszláv Lajos emléke címmel nyílt nemrégiben kiállítás a tatai várban. A Kuny Domokos Múzeum idei első nagy tárlatán több, mint 80 alkotást láthatnak az érdeklődők. A Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajos festőművész (1902-1986) város ismert és tisztelet övezte mestere volt. A tatai múzeum életművének jellegzetes darabjait bemutatva emlékezik most rá. A kiállításon nemcsak a múzeum tulajdonában és más közgyűjteményekben őrzött darabok kerülnek a közönség elé, hanem több, magántulajdonban lévő kép is látható a falakon.

A kiállítás kurátora, Kövesdi Mónika művészettörténész így foglalta össze Dobroszláv Lajos útját: „Az életrajz szikár tényei nemcsak a mester művészetét, de a 20. század drámai fordulatait is megmutatják. Dobroszláv Lajos a trianoni határon kívülről, repatriáltként került Budapestre, a Műegyetemre, majd innen a Képzőművészeti Főiskolára. 1926-ban a felsőgallai polgári iskolában kapott állást, így került a „magyar Ruhr-vidékre”, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. virágzó, felfutóban lévő bányásztelepülésére, és szeretettel ábrázolta ezekben az években a bányavidéket és a nehéz életű bányászokat.

A Kuny Domokos Múzeum idei első nagy kiállítására sokan ellátogattak (Fotó: tata.hu)

1942-től a tatai piarista gimnázium tanára volt, akit katolikus hite és vallásának gyakorlása miatt az új rendszerben, 1950-ben elbocsátottak állásából. Ugyanebben az évben bányászportréjára elnyerte a Munkácsy-díjat, ezzel együtt egy új álláshoz is jutott, ő lett a tatai múzeum igazgatója. 1953-ban aztán nyugdíjazását kérte, visszavonult, és ettől kezdve képei eladásából tartotta el a családját. Tiszteletre méltó alakjára még jól emlékeznek a helyiek. A festő gyakran tűnt fel hordozható festőállványával, összecsukható székével a tatai utcákon vagy a tavak partján.„

Kövesdi Mónika a tárlat megnyitóján elmondta: – Dobroszláv Lajos úgy tekintett a tájra, mint az Isten művére. Számára a táj valóban maga az Isten volt, amiben benne élünk, s a festészettel az volt a szándéka, hogy másoknak is meg tudja mutatni ezeket a nagyon csendes és bennünket állandóan körülvevő szépségeket, akár egy havas tájról, akár egy egyszerű utcarészletről van szó. Attól olyan szépek és energiával, szeretettel telítettek a képei, mert ő ezt a mágikus dimenziót észrevétlenül bele tudta tenni az alkotásaiba – írja a tata.hu.

Dobroszláv Lajos példamutató élet élt

A tárlatot dr. Hessky Orsolya művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg, majd Michl József mondta el köszöntő gondolatait. A város polgármestere kiemelte: – Dobroszláv Lajos az egész életével tanított. Nem csak a szakmáját tanította, hanem az egész életével példát mutatott és élte azt az igazságot, amelyet piarista tanárként minden egyes képére felírt: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”. Aki egy ilyen jelmondatot választ magának és azt kifelé is bátran vállalja, egész biztosan örök időkre példa marad mindannyiunk számára – fogalmazott a városvezető. A Kuny Domokos Múzeum gondozásában a kiállításhoz kapcsolódva jelent meg a festőművész munkásságát, életútját és a tárlat anyagát bemutató album is. A tárlat augusztus 22-ig tekinthető meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában