Lesz új sapka?

Ez persze nem ma történt, és szerencsére az indulatok – az ársapka levétele után - sem szabadultak el annyira, mint az árak. Viszont azok azóta is szökésben vannak…

Az viszont vitathatatlan, hogy napjainkban boldog, boldogtalan könnyedén tankolhat. Van benzin, folyik a „dízelcsap” is, és mindenki odafér a kutakhoz. Nincs sorban állás, lökdösődés. Legfeljebb egy-egy szitok az összeszorított fogak között, hogy: hinnye, de drága! Minden működik, és miért is ne működne a több mint hatszáznegyven forintos a gázolajjal. Ám én sem kárörvendhetek, hogy benzines autóm van, mert abba – most már - még drágább a hajtóanyag.

Akinek nem a munkája végzéséhez szükséges a gépkocsi, azok azért jobban elvannak, mert, ha laposodik a bugyelláris, legfeljebb nem autóznak. De akinek a megélhetését jelenti, hogy nap, mint nap a volán mögé ül, az aligha ritkíthatja tankolásai számát.

Nem véletlen, a kormány önmérsékletet kért a töltőállomásokat működtetőktől. Kiderült, hogy a magyar árak bőven meghaladják az uniós átlagot. Eközben a „szakma” az üzemanyag árában elhelyezett adó mérséklésében látná a drágulás megfékezésének lehetőségét. Minden esetre a „kúttulajdonosoknak” szűk két hetük van átgondolni az üzletpolitikájukat, különben ismét jöhet az ársapka, hogy valamelyest lelassuljon a forintok pörgésének irama a benzinkút „káváján”.