2023.04.13. 17:00
Dokumentumfilm-vetítéssel és fotókiállítással is készültek az ászári emléknapon
Az Ászári Honismereti és Helytörténeti Egyesület egykori lakosukról, Kiss Józsefről, valamint háborús hőseikről emlékezett meg a közelmúltban.
Fotók, személyes tárgyak és egy korábbi 24 Óra is az emlékek között szerepelt az ászári megemlékezésen
Forrás: Beküldött
Fotó: Jámbor Lajos
Kiss József kálváriája címmel vetítettek dokumentumfilmet a település közösségi házában. Emellett második világháborús fotókiállítással emlékeztek a település hőseire. 1945. március 28–án fejeződtek be a harcok Ászáron. Januárban volt nyolcvan éve a doni áttörés évfordulója, ahol ászári katonák is hősi halált haltak. Az ő emlékük előtt fotókiállítással tisztelegtek a településen.
Kiss József, vagy ahogyan az ászáriak ismerik, Józsi bácsi 1924. április 10–én született a Bács–Kiskun vármegyében található Tass községben. 1944–ben megkapta a behívóparancsát. Fontos kiemelni, hogy nem vett részt semmilyen harci cselekményben. 1945 tavaszán szovjet fogságba esett. Több lágert és kihallgatóközpontot is megjárt, Konstancában tizenöt év kényszermunkára ítélték. Végigjárta a gulág poklait.
– Hosszú évek, amelyek elveszik az embertől a hozzá méltó életet, fiatalságot, szabadságot – emelte ki beszédében Kálmán János, az Ászári Honismereti és Helytörténeti Egyesület elnöke.
Példaértékű munka
Az Ászári Honismereti és Helytörténeti Egyesület 2011–ben alakult civil szerveződés, amelynek fő célja megőrizni Ászár szellemi, írott és tárgyi emlékeit, megőrzésre méltó épített és természeti környezetét, és azt elérhetővé tenni minden érdeklődő számára. Az egyesület életének talán eddigi legnagyobb volumenű feladata a 2014 őszére elkészült nemzeti összetartozás emlékhely kialakítása volt. Továbbá egy évvel később felújították Hérics Márton plébános sírját a kisbéri temetőben halálának százöt éves évfordulójára.
Kiss József 1953-ban, Sztálin halála után szabadult, és indult sok ezer társával együtt haza, Magyarországra. Haza, ahol a határátlépés után ávós kísérettel, megalázva, mint háborús gonosztevőket fogadták őket. Később sem lett sokkal jobb a helyzet, múltja miatt több munkahelyről a kommunista hatalom kirúgatta. 1974–ben költözött Ászárra, és házasságot kötött Bácsi Brigittával. 1977–ig mint háborús bűnöst kezelték. Ekkor rehabilitálták, de 1989–ig állambiztonsági megfigyelés alatt állt. Levelezéseit felbontották, kapcsolatait ellenőrizték, jelentések készültek róla egészen a rendszerváltásig – tette hozzá az egyesület elnöke.
– Mindvégig felvállalta és gyakorolta Istenbe vetett hitét, a katolikus egyház aktív tagja volt, de feleségét elkísérte az evangélikus istentiszteletekre is. Az 1989–ben a Menczer Gusztáv alapította SZORAKÉSZ–nek, azaz a Szovjetunióban volt Rabok és Kényszermunkások Szervezetének 2019. június 21–éig tagja volt. Ekkor tért meg Teremtőjéhez. Ebben az esztendőben ő volt a legidősebb ászári lakos – fogalmazott Kálmán János.
