A szárligeti sasbérc, amely nemcsak a panorámájáról híres

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet” bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme a Zuppa-tető története:

Annak, aki a tatabányai vasútvonalon utazva a két község között kitekint az ablakon, szemet szúrhat egy meredek falú hegy közvetlenül a sínek mellett, melynek tetején jól láthatóak a fedetlen sziklák és egy kereszt. A régi elöregedett és tönkrement kereszt helyére tavaly márciusban, nagypénteken délben állította a Szentimrevárosi Egyesület (SZIE). Tevékenységüknek köszönhetően jelenleg hét fakereszt magasodik hegységeinkben, a Vértestől a Bükkig.

A keresztek öt magyar szent, Nagyboldogasszony, illetve a magyar vértanúk tiszteletét hirdetik. A négyméteres Magyar Vértanúk Keresztje vörösfenyőből készült, a 384 méter magas Zuppa-tetőn őrzi a mártírok emlékét. A Zuppa-tető névre hallgató sasbérc mindössze 384 méter magas, ugyanakkor környezetéből markánsan kiemelkedik. Az Óbarok és Szárliget közt húzódó sasbércsort a Sósi-ér völgyecskéje választja le a Vértes fő tömegétől. A patak szerkezeti völgye fontos közlekedési folyosó, itt fut a vasútvonal, illetve az autópálya megépülése óta a jelentőségéből némileg vesztett 1-es út.

A tetőn egy kereszt és egy zászlótartó rúd áll egymás mellett. A talaj alól kibukkanó fehér mészkő visszaveri a hőt, ezért mikroklímája igen meleg. A karsztbokorerdős bércről szép a kilátás három irányba is. Dél felé a Zámolyi-medencét és a Velencei-hegységet szemlélhetjük, szemben a Nagy-Csákány – ez a Vértes-hegység legmagasabb pontja a maga 487 méterével – erdős oldala emelkedik, északnyugaton pedig Szárliget egyenes utcái töltik ki a völgyet. A háttérben kisebb-nagyobb hegyeket láthatunk és feltűnik Tatabánya. A Gerecsének csak a nyugati szélét vizslathatjuk, megpillantva a Körtvélyesi-kilátót, amelyet négy éve a Vértesi Erdő Zrt. jóvoltából használhatnak a turisták. Egy ponton, a fák közt kilátunk kelet felé is: a Nagyegyházi-sziklák sora fehérlik a nevében párját ritkító Lófingató-hegy oldalában, a Váli-víz völgye fölött.

A Zuppa-tető önmagában csak egy kicsi kirándulás, sokkal inkább alkalmas a Vértes keleti részeit felfedező túrák kiegészítésére. Ahogy Müller Nándor Barangolások a Vértesben és a Gerecsében című könyve javasolja: kövessük a szerző szerint az utat, amely Szárliget vasútállomásról indul. „Hangulatosan erdőben emelkedve kígyózik ösvényünk a Zuppa-oldalban. Rövidesen elmegyünk a Mackóvár mellett, majd a hegy nyugati, sziklabúvásos oldalában megpihenve a szép kilátásban gyönyörködhetünk. Innen sziklás, meredek hegyoldalon kapaszkodhatunk fel a tetőre.” – írja Müller Nándor könyvében.

Azt is javasolja a szerző, hogy visszafelé a Nap-hegy oldalában gyönyörködjenek a védett virágokban és a pillangók röptében. Nemsokára már a szomszédos Fejér megyében járunk, hiszen Szár vasútállomásához érkezünk. Az autósoknak persze az a célszerűbb, ha a kiindulóponthoz térnek vissza, vagyis a megyénkbeli Szárligetre, ahol parkoltak.