Javul a foglalkoztatottság vármegyénkben: az elsők között vagyunk országos szinten

Csaknem háromezer fővel többen, mintegy 155 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon vármegyénkben a tavalyi II. negyedévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a vármegyék című összesítéséből. A kiadvány arra is rávilágít: a legjobb munkaerőpiaci mutatókkal Győr-Moson-Sopron mellett Komárom-Esztergom vármegye rendelkezett.

Várvizi Tamás

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2023 II. negyedévében az ország 15–64 éves népességének 77,8 százaléka, 4,8 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal, 74,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatás szintje 14 vármegyében emelkedett, 4 vármegyében és a fővárosban pedig csökkent, miközben Pest vármegye mutatója megegyezett az egy évvel korábbival.

A legnagyobb csökkenés Tolna (3,2 százalékpont), a legnagyobb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (+3,1 százalékpont) volt. A legmagasabb foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopron (80,2 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyét (79,5), a legalacsonyabb Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyét (egyformán 68,9) jellemezte. A legjobb munkaerőpiaci mutatókkal Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye rendelkezett, ahol a foglalkoztatás és a munkanélküliség aránya is a legkedvezőbbek közé tartozott.

2023 II. negyedévében Komárom-Esztergom vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 2,9 ezer fővel többen, 155 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek háromezer fős száma 200 fővel haladta meg a 2022. II. negyedévit. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség háromezer fővel bővült, az aktivitási arány 80,8 százalékot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is nőtt 2023 II. negyedévében a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 1,2 százalékponttal, 79,5 százalékra az egy évvel korábbihoz képest, amely így korábban nem tapasztalt szintre emelkedett. A ráta az országos átlagot (74,7) jóval meghaladta, egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legmagasabb volt. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékot tett ki, amely csak kismértékben (+0,1 százalékponttal) változott az egy évvel korábbihoz képest. Az arány jelentősen elmaradt az országos átlagtól (3,9), egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legalacsonyabb volt.

Inaktivitás
A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta együttes növekedését az idézte elő, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 5,6 százalékkal kevesebb, 37 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 4,6 százalékos csökkenés következett be. A gazdaságilag inaktívak száma az országban 65 ezer fővel, 1,4 millió főre csökkent. Számuk 15 vármegyében mérséklődött, legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, valamint Hajdú-Bihar vármegyében (16, 15, illetve 11 százalékkal).