2023.03.06. 17:20
Albérletben utazók, figyelem! - így kell adóznod 2023-ban, ha lakást adsz ki
Komárom-Esztergom vármegyében több ezren vallanak be ingatlanhasznosításból származó jövedelmet, számuk 5 százalékkal, az általuk bevallott jövedelem pedig 18 százalékkal nőtt 2020-ról 2021-re.
Számos szabályt kell figyelembe venni, ha kiadjuk az ingatlanunkat
Forrás: Kemma.hu
Mindegy, hogy magánszemélyként vagy vállalkozóként adjuk bérbe a lakásunkat, az ebből származó bevétel után adót kell fizetni. Az alábbiakban összefoglaljuk, mennyi 2023-ban a lakáskiadás után fizetendő adó. Ha valaki kiadja a lakását, annak az ebből származó jövedelme után – egy kivétellel – 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévente, a következő hónap 12. napjáig.
Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor annak kell az adóelőleget levonni és megfizetni a bérbeadó nyilatkozata alapján. Azt viszont nem árt tudni, hogy a jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből, hívja fel a figyelmet a NAV.
Az ingatlan-bérbeadás jövedelmének kiszámítása
Nem a teljes bérleti díj után kell 15 százalékot befizetni, csak az így keletkezett jövedelem után. A jövedelmet a bevételből, a költségek levonásával kell kiszámítani. Ezt kétféleképpen lehet megtenni: 10 százalékos költséghányad megállapítással vagy tételes költségelszámolással.
10% levonása költségként: a bevétel 90 százaléka után kell befizetni a személyi jövedelemadót. Akkor célszerű ezt választani, ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal
Tételes költségelszámolás: a bérbeadó a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, kifizetett kiadásokat levonhatja a bevételéből. Levonható költségeknek számítanak a használattal kapcsolatos kiadások, például a rezsiköltség, a karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés.
− A magánszemélyként bérbeadók mintegy 40 százaléka cégnek, egyéni vállalkozónak számláz − mondta el érdeklődésünkre Doktor Zoltán, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága Ügyfélszolgálati Osztályának vezetője, sajtóreferens.
Mindemellett, mint megtudtuk, a bevételről, a költségről és a levont adóelőlegről a kifizetők havi gyakorisággal adatot szolgálatatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ez a ’08-as bevallás. Ezen kontrolladatok alapján az adóhatóság az szja bevallási tervezetben feltünteti a jövedelemadatokat.
Ha az ingatlan bérbeadása nem kifizetőnek, hanem magánszemélynek történik, a bevallási tervezetet ki kell egészíteni, vagy saját szja bevallást kell készíteni. A NAV a rendelkezésre álló adatbázisok, nyilvántartások, vagy akár közérdekű bejelentés alapján is ellenőrizheti, hogy a magánszemély vallott-e bérbeadásból származó jövedelmet.
Azt is megtudtuk a szakembertől, hogy ha a főbérlő egy másik településen bérel másik lakást legalább három hónapja, akkor a bérbeadásából nem kell adóelőleget levonni, amennyiben a bérbeadó nyilatkozik saját bérleti díja beszámításáról.
− A törvény szerint a bérbeadó magánszemély az ebből származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját − magyarázta Doktor Zoltán.
− Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
Ha számlát nem is, igazolást kapnia kell az albérlőnek
Aki magánszemélyként adja ki a lakását és nem vált ki adószámot, amivel számlát adhatna, annak is kell valamivel igazolnia az albérlője felé, hogy átvette a bérleti díjat. Ennek a papírnak a neve számviteli pénzügyi bizonylat. Ezen szerepelnie kell egy sorszámnak, a bérbeadó nevének, címének, adóazonosító jelének, a bérlő nevének, a bérbe adott ingatlan címének és a bérleti díjnak. Átutalással történő fizetés esetén nem elegendő a folyószámla kivonat, mely nem pótolhatja a bérbeadásról kiállítandó számviteli pénzügyi bizonylatot.
