Nagyon jól jött a csapadék a növényeknek

A földeken már befejeződött a magágy-előkészítés, a tavaszi szántás és a lucerna kaszálása is. A vetéssel is jól haladtak a gazdák, hiszen földben van már a napraforgó, sőt megfelelően sorol az állomány. Szűkebb hazánkban mintegy 12 500 hektárnyi a vetésterülete. A 300 hektárnyi cukorrépa talajba került, miként 31 ezer hektáron a kukorica is. Az árpa és a búza fejlődése töretlen, de mi tagadás, a csapadék már nagyon kellett mind a kelő, mind a fejlődő állománynak.

Jelenleg a határban a megfelelő növényvédelmen van a fő hangsúly. Az őszi és tavaszi vetésű gabonákban a gomba – lisztharmat –, illetve vetésfehérítő bogár elleni védekezés zajlik. A közelmúltban a kalászosok alsó harmadánál jelentkezett a lisztharmat. Az árpáknál pedig a hálózatos növényfoltosság is megjelent. Az őszi árpát és a rozst viszont a vetésfehérítő nem zaklatja.

A kalászos gabonákat egyrészt a levélbetegségek, másrészt a vetésfehérítő bogarak miatt is kezelni kellett. A mezőgazdászok eközben már készülnek a kalászok védelemére is. A csapadék eddig nagyon hiányzik a földekről, már több agrárvállalkozó is gabona-aszálykárt jelentett be. A cukorrépa-terület csökkenése is várható a cserepesedés miatt.

A kukorica úgynevezett 5-6 leveles fejlettségi állapotban van, az állományt itt is kezelni ildomos. A napraforgó-kultúrát barkókártétel veszélyezteti, és az intenzív gyomosodás miatt újabb állománykezelés szükséges. Az első vegyszerezés éppen a csapadékhiány miatt nem volt kellően hatásos.