elégtétel őseinknek

2019.07.22. 11:49

Bán János író: a győzelmeinket kell ünnepelni!

A Hunyadi regénysorozat szerzője szerint megpróbálták velünk elfeledtetni, hogy a magyar história példamutató hősök tetteiben is bővelkedik. Igyekeztek elhitetni velünk, hogy örök vesztesek, bűnösök bűnösei vagyunk.

„Életem jelentős részét úgy éltem, hogy július 22-e semmi különöset nem jelentett számomra. Az elmúlt tizenöt-húsz évben aztán, jelentős anyagot gyűjtve a tervezett Hunyadi-regénysorozatomhoz, rádöbbentem, hogy a magyar történelem talán legdicsőbb napjáról van szó, a nándorfehérvári diadal napjáról. Mi több, megkockáztatom, európai jelentőségű dátum is ez. 1456-ban Hunyadi János és vitézei olyan inváziót akadályoztak meg, ami – az iszlám erők győzelme esetén – egy csapásra más irányba terelte volna a kontinens történelmét” – mondta a Magyar Nemzetnek a Bán Mór néven Hunyadi történelmi regénysorozatot jegyző Bán János író.

Az író szerint Hunyadi hőstette egy felemelkedőben lévő, agresszív iszlám terjeszkedési hullámnak vetett véget.

Kifejtette: néhány esztendeje, amióta ez a nap nemzeti emléknap, valamiféle elégtételt szolgáltathatunk őseinknek, akik ezt a világraszóló diadalt véghezvitték.

„Alapvető szemléletbeli különbség ez: a győzelmeinket kell ünnepelni, nem a vereségeinket. Hiszen van bőségesen mire büszkének lennünk!”

– véli Bán János, akinek meggyőződése, hogy egy folyamatosan bűntudatban tartott nép semmilyen jelenbeli, jövőbeli kihívásnak nem tud megfelelni, és bukásra van ítélve. Hangúlyozta: minden nemzet történe­tében akadnak dicsőséges és gyalázatos események.

„Velünk megpróbálták évtizedeken keresztül elfeledtetni, hogy a magyar história gyönyörű felemelő és példamutató hősök tetteiben is bővelkedik.

Megpróbáltak lehetőleg mindent sötét színben feltüntetni, és igyekeztek elhitetni velünk, hogy örök vesztesek, bűnösök bűnösei vagyunk.

Ebből lett nagyon elegem” – mondta a lapnak.

Bán János szerint a mai német társadalom súlyos torzulásai is a túlzásba vitt bűntudatkeltésből erednek. Úgy vélte, ez az út az öngyűlölethez, majd onnan az önfelszámoláshoz vezet.

Kitért arra is, hogy hasonló erővel és indulattal kell elbeszélnünk önmagunknak és a világnak például Trianon felfoghatatlan iszonyatát, az ezeréves magyar állam bukását, a nemzet darabokra szaggatását, mint a már jól ismert népirtások traumáját.

„S talán ennél is fontosabb, hogy végre kezdjük elbeszélni múltunk dicsőséges korszakainak eseményeit. Olyan közös históriai kincsünk van, amilyenért sok más nemzet irigykedhetne, mert nem minden nép büszkélkedhet ilyen heroikus, felemelő történelemmel”

– emelte ki az író, hozzátéve, hogy az Árpádok, a Hunyadiak, a Zrínyiek, szabadságharcaink kora kiapadhatatlan forrást jelentenek, amiből erőt lehetne meríteni.

Bán János szerint mindent elmond a mai politikai állapotokról, hogy mely pártok azok, amelyeknek eszükbe sem jut Hunyadira és törökverő hőseinkre emlékezni.

Nemrég jelent meg Hunyadi-sorozatának legújabb kötete, a Vihartépte zászlaink. A Hunyadija pedig az elmúlt tíz év legsikeresebb történelmi regénysorozata lett. Bán János tizedik kötete sötét idők eseményeit dolgozza fel. A rigómezei csata rettenetes napjait példátlan részletességgel és átélhetőséggel mutatja be. Az volt a szándéka, hogy aki a könyvet olvassa, úgy érezze, maga is ott hadakozik Hunyadi és társai oldalán 1448 őszén, a rigók mezején.

„Ezek a férfiak négy napon keresztül harcoltak, talpig vasban. Helytálltak a túlerővel szemben, s vesztettek, de nem adták fel. Ez a Hunyadi-regények másik, legfontosabb üzenete: soha fel nem adni. A történelem ezt is alaposan megtaníttatta velünk, magyarokkal”

– mondja Bán János, megjegyezve, hogy Várna és Rigómező után jön Nándorfehérvár nagyszerű diadala.

A sorozat két hátralévő kötete az odavezető utat mutatja be, hogyan bukott el az enervált, hitét vesztett Konstantinápoly, és hogyan győzedelmeskedett a rendíthetetlen hitű Hunyadi Nándorfehérvárnál.

Bán János kiemelte: a történelem ismétli önmagát. Az iszlám újabb, jelenkori hódító hadjárata azonban egy – a félezer évvel korábbinál – sokkal betegebb, meghasonlottabb Európára zúdul rá.

„Az iszlám fortélyairól német és francia barátainknak nem sok történelmi tapasztalata van. Amíg a magyarság beleroppant a török elleni sok évszázados háborúk sorába, addig az általunk védett Nyugat könnyű szívvel gazdagodhatott, gyarmatosíthatott. A történelem nem ismeri a hála fogalmát”

– fogalmazott a regényíró.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!