Keleti nyitás

2024.04.02. 14:15

Szintet léptek a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok (videó)

Az elmúlt évtized munkájával elértük, hogy Magyarország ma már híd szerepet tölt be Európa és Kína gazdasági együttműködésében – jelentette ki a Pénzügyminisztérium keddi közleménye szerint Varga Mihály, miután Lan Foan kínai pénzügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.

MW

Varga Mihály pénzügyminiszter

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar tárcavezető kiemelte: Kína mára Magyarország legnagyobb Európán kívüli befektetőjévé és legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, pénzügyi kapcsolataink folyamatosan erősödnek.

A magyar kormány álláspontja világos: blokkosodás és elzárkózás helyett a gazdasági együttműködés erősítésére van szükség Európa és Kína között

 – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a kormány ezzel összhangban folytatja a keleti nyitás politikáját, amelynek köszönhetően Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai évről-évre erősödnek.

Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak.

A tárcavezető kiemelte: tavaly Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, mára hazánk vált a kínai befektetések első számú célpontjává Európában. Kiemelkedő ezek között a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós beruházása Szegeden – részletezte Varga Mihály.

Kiemelte: a kínai pénzügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy tovább kell fejleszteni a két ország infrastrukturális összeköttetését, kiemelten a közvetlen légi közlekedést. Ezt erősíti az a kedden létrejött megállapodás is, amely egy új, rendszeres légi áruforgalmi járattal erősíti Magyarország logisztikai elosztó szerepét a közép-kelet-európai régióban – tette hozzá a tárcavezető.

A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szólva Varga Mihály kiemelte: Magyarország, Kína és Szerbia háromoldalú együttműködésével létfontosságú láncszem jön létre a vasúti összeköttetésben, amely a leggyorsabb alternatívát kínálja a teherszállításra Nyugat-Európa és a görög Pireusz kikötő között. Kiemelte: Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága, az erősödő magyar–kínai gazdasági, logisztikai és pénzügyi kapcsolatok, valamint a csúcstechnológiás beruházások jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez a következő években.

Varga Mihály a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban azt is elmondta, hogy Pekingben tárgyalásokat folytat még nagy kínai bankok: a Bank of China, a China Construction Bank, a China Developement és más bankok vezetőivel a gazdasági-pénzügyi együttműködésekről, új beruházások megindításáról. A pénzügyminiszter kiemelte, Kína a világ második legnagyobb gazdasága, amely Magyarországra úgy tekint, mint Európa kapujára.

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok még sohasem voltak ilyen jók és erősek, köszönhetően a keleti nyitás politikájának, az alacsony adóknak, a képzett munkaerőnek, a fejlődő infrastruktúrának és Magyarország elhelyezkedésének – ismertette a miniszter.

Azon dolgozunk, hogy tovább erősítsük az együttműködést és egyre több világszínvonalú beruházást hozzunk Magyarországra

– fejtette ki Varga Mihály a közösségi oldalán.

Tovább csökkentette az államadósságot a kormány

A KSH kedd reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol – hangsúlyozta a KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában a Pénzügyminisztérium (PM).

A kedvezőtlen külső gazdasági hatások ellenére a magyar költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához – írták.

A minisztérium felsorolta: lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3000 milliárd forintot. A végleges összegek a zárszámadás során lesznek ismertek.

A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt. A kormány intézkedéseivel – a nemzetközi várakozásokkal összhangban – a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet – írta a PM.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában