Tbsz

2018.01.27. 15:00

Kerülik a kamatadót a hazai befektetők

Csaknem 20 százalékkal gyarapodtak tavaly novem­ber végéig a tartós befektetési számlák. A brókercégeknél bő egymillió forinttal nagyobb az átlagos egyenleg, mint a bankoknál.

Vonzó a kamatadó-mentesség a befektetők számára – ezt jelzi, hogy tavaly novemberben tovább nőtt a tartós befektetési szerződések (tbsz) száma, írja a Világgazdaság. A hónap végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint rekordszámú, 360 772 tbsz-t tartottak nyilván a szolgáltatóknál, ebből csaknem 252 ezer bankoknál és takarékszövetkezeteknél volt, a brókercégek 104 ezer, a fióktelepek pedig valamivel több mint 5 ezer számlát kezeltek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy tavaly csaknem 16 ezer új tbsz-t nyitottak meg, döntő részüket bankoknál.

A számlákon lévő állomány is folyamatosan gyarapodik. November végén 2432,54 milliárd forinton tetőzött, ami 19 százalékos növekedés az év elejéhez képest. Ez azt is jelenti, hogy a háztartások értékpapír-állományának már több mint a negyede tartós befektetésben van. A bankoknál több mint 20 százalékkal nőtt a tbsz-ek állománya, a brókercégeknél pedig a növekedés a 25 százalékot is meghaladta, utóbbiban szerepet játszott egy technikai tétel is. Tavaly februárban az Erste csoport átvette a Citi lakossági üzletágát, az értékpapírszámlák pedig a befektetési vállalkozásként nyilvántartott Erste Befektetési Zrt.-hez kerültek át.

A legnagyobb egyenlegek továbbra is a brókercégeknél vannak, részben azért, mert ezek a társaságok nagyobb arányban szolgálnak ki privátbanki ügyfeleket. Emellett a brókercégek kliensei valószínűleg gyakrabban tőzsdéznek, 2017-ben pedig kiváló hozamot lehetett elérni a hazai részvénypiacon. Egy átlagos tbsz egyenlege ezért náluk csaknem 7,6 millió forint, míg a bankoknál egy átlagos számlán nem egészen 6,5 millió forint van.

Tavaly év végén fontos változás történt a tbsz-eknél. A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé tette, hogy az ügyfelek úgy is továbbvihessék a tartós megtakarításukat, hogy kiveszik a befektetés egy részét, mégsem kell újabb gyűjtőévet indítaniuk. A megelőző két évben csak úgy lehetett folytatni a tbsz-eket, ha az ügyfelek mindent ott hagytak a számlán, még a hozamokat sem vették ki.

A lehetőséggel egyébként a Világgazdaságnak nyilatkozó bankok és brókercégek szerint viszonylag kevesen éltek. Az MKB-nál például a 3557 lejárt számlából 873-at hosszabbítottak meg, és ezek közül csak 71-ről vettek fel pénzt. A Concorde-nál magasabb volt az arány, ott a számlák 30,7 százalékát hosszabbították meg, és ezek csaknem 16 százalékát meg is csapolták. A K&H-nál 1270 számlát vittek tovább, részkivétel viszont csak 68-nál volt, a CIB-nél 6, a Budapest Banknál kevesebb mint 5 százalék volt a lehetőséggel élők aránya.

Fogyóban a negyedik pillér

Nemcsak a kamatadót lehet megspórolni, de még adó-visszatérítés is jár azoknak, akik nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) öngondoskodnának. A negyedik nyugdíjpillérnek kikiáltott konstruckió csillaga azonban leáldozóban van, miközben az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma és a nyugdíjbiztosítást kötők száma folyamatosan nő. Tavaly november végén kevesebb mint 121 ezer nyesz-t tartottak nyilván, holott 2013 elején még 170 ezernél is több ilyen számla volt. Mivel a tőkepiac jól teljesít, a számlákon lévő állomány nem csökken, inkább stagnál, november végén 508,3 milliárd forint volt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!