Veres: Az SZDSZ provokálja az egyházakat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint Gusztos Péternek, az SZDSZ ügyvivőjének hétvégi nyilatkozatában az egyházak „kiváltságairól” szóló állításai mind valótlanok voltak. A szabad demokrata politikus megnyilatkozásait Veres András katolikus- és keresztényellenesnek provokációnak tartja. Katolikusellenesnek azért, mert csak a vatikáni szerződés felülvizsgálatáról tett említést, holott hasonló egyezményeket a magyar állam más egyházakkal is kötött.

A keresztényellenes titulust azért kapta meg Gusztos Péter, mivel csakis a keresztény egyházakat említette az SZDSZ-es politikus. „Az egyházaknak nyújtott „feudális jelegű privilégiumok” megszüntetése nemcsak az adófizető állampolgárok érdeke, hanem az egyházi személyek és szervezetek érdeke is” – hangoztatta Gusztos Péter. „Az egyházi szervezetek, a különböző felekezetek akkor működhetnek szabadon, ha a mindenkori állam, kormányzat és politika befolyásaitól mentesek” – mondta a reggel.hu-nak a szabad demokrata politikus. Gusztos Péter szerint az egyházak kedvezőbben igényelhetnek vissza áfát, nem fizetnek adót az önkormányzatoknak a gépjárművek és az építmények után, adómentesek a perselypénzek, az egyházfenntartói járulékok és a különféle adományok. „Magyarországon jogi személyek termőföld tulajdont nem szerezhetnek, az egyházak viszont igen” – sérelmezte az SZDSZ ügyvivője.

Gusztos felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházak ugyanazokért a szociális feladatokért másfélszer akkora támogatást kapnak, mint az állami, vagy önkormányzati intézmények. Az SZDSZ szerint az államnak nem lenne feladata, hogy hitéleti tevékenységeket finanszírozzon, az egyházakat a híveiknek kellene eltartaniuk. Az egyházak költségvetési támogatást normatív alapon, csak közszolgálati tevékenységért, szociális, egészségügyi és műemlékvédelmi feladatok ellátásért kapnának. „A felajánlható személyi jövedelemadót egyről két százalékra kellene emelni, a nyugdíjasoknak pedig egy külön költségvetési alapot kellene létrehozni, hogy fedezetük legyen a felajánlásaikhoz” – jelentette ki Gusztos.

„Abszolút valótlanság, hogy az egyházi személyek után nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítást sem fizetnek az egyházak” – jelentette ki a reggel.hu-nak Veres András. Negyedévente fizet az említett személyek minimálbére után központilag a Püspöki Konferencia. A munkaszerződéssel foglalkoztatottak után a teljes bérüknek megfelelően fizetik a járulékokat. Veres András szerint igaztalan vád az is, hogy másfélszer több normatívát kapnának az egyházi egészségügyi, szociális és oktatási intézmények. „Ez törvénytelen lenne, s az Állami Számvevőszék is jelentené, de erre még sohasem volt példa” – hangoztatta a Püspöki Konferencia titkára.

Az egyházak valóban élveznek helyi adómentességet, de ez nem privilégium, hanem hasonló elbírálásban vannak a közszolgáltatást nyújtó, vagy költségvetési szervként működő civil szervezetek, alapítványok, vagy akár a pártok is. Veres szerint a perselypénzek és az adományok után a jogszabályok szerint nem kell adózni, mivel azok egy egyszer már adózott jövedelemből származnak. Ugyan ez vonatkozik a pártoknak szánt adományokra is. A termőföldek szerzése pedig teoretikus eset, mivel csak öröklés útján kerülhet föld egyházi tulajdonba. Veres András azonban nem emlékszik az utóbbi időben olyan esetre, amikor valaki termőföldet hagyott volna az egyházra. „A papokat eddig is a híveik tartották el az adományokból” – jelentette ki a püspök.

Veres András hangoztatta, hogy a hívők adói is bekerülnek a költségvetésbe, és ebből a pénzből bizony az SZDSZ-re is fordítanak bizonyos összeget. Az év végi 1 százalékos adófelajánlások 2 százalékra emelését viszont támogatná Veres András. Hiszen az egyháznak tett felajánlásoknak újabban szintén hasznos – például egészségügyi – társadalmi felajánlásokkal kell versenyeznie.

Az egyházak szerint egyszer már elvettek a pénzből

Az egyházak szerint 1,9 milliárd forint kiegészítő támogatás járt volna nekik 2004-re az egyházi iskolák után. A kormány azonban csak 112 millió forintot akart kifizetni. Október 24-én a zárszámadási törvényjavaslat vitáján a parlament 912 millióra tornászta fel az összeget. A katolikus, a református és az evangélikus egyház elfogadhatatlannak minősítette a döntést és sérelmezték, hogy nem vették figyelembe az addigi számítási elveket, s nem egyeztettek az egyházakkal.. A tiltakozásra az oktatási tárca kijelentette, hogy nincs szó az egyházak diszkriminációjáról, hanem a kiegészítések meghatározásánál automatizmusok érvényesülnek.