Gozsdu-emlékmű: csúszik az avatás

„A Gozsdu-emlékművet a jogász szülővárosában, Nagyváradon restaurálták, mivel Magyarországon nem akadt olyan személy vagy szervezet, amely az ottani helyreállítással foglalkozott volna” – mondta el a Krónika című erdélyi napilapnak Craciun Parasca, a Bihar Megyei Művelődési, Vallási és Nemzetiörökség-védelmi Igazgatóság vezetője.

A folyamat még 1996-ban kezdődött, egyik kezdeményezője az akkori Bihar megyei rendőrfőkapitány, Lazar Cârjan volt. A munkálatokat két nagyváradi fémipari cég, a Stim-In és az UAMT végezte. Előbbi az öntöttvas oszlopokat, utóbbi pedig a rézkupolát készítette el. „A munkálatok azért húzódtak majdnem tíz évig, mert a kivitelező vállalatok gazdasági helyzete meglehetősen ingatag, az elmúlt években több alkalommal is igazgatóváltások voltak” – közölte Parasca.

A restaurációs munkálatokhoz szükséges 30 ezer eurót a román kormány bocsátotta a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány rendelkezésére, a restaurációt egy nagyváradi szakember, Mircea Calin Lungu felügyelte.

Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) 1802. február 22-én született Nagyváradon, macedóniai aromán kereskedő apa, valamint tehetős bihari román parasztcsaládból származó anya gyermekeként. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi egyetemen szerzett jogi diplomát.

Pestre költözött, ahol sikeres ügyvéddé vált. Bár román származását sohasem tagadta meg, a magyar reformkor egyik kiemelkedő alakja volt. 1826-ban elsőként nyújtott be magyar nyelvű keresetleveleket a pesti és a budai tanácsokhoz. (Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv).

Halála előtt néhány hónappal, 1869 novemberében hozta létre azt az alapítványt, amelynek célja a magyarországi ortodox román diákok támogatása volt. Az alapítvány jövedelmei a Gozsdu tulajdonában lévő ingatlanok – például a Budapest belvárosában álló, 12 millió dollár értékűre becsült, Gozsdu-udvarként ismert épületkomplexum –, illetve ipari létesítmények (malmok) bevételeiből származtak.

Az alapítvány Trianon után Nagyszebenbe tette át székhelyét. A Gozsdu-vagyon sorsa Trianon óta vita tárgyát képezi Magyarország és Románia között. A román fél annak ellenére is magáénak követeli, hogy a két ország 1953-ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben.

-->