Az izraeli nagykövet a régi pesti zsidónegyed megóvásáért

"A tel-avivi városháza alpolgármestere voltam, hatalmas szakmai tapasztalatom van, és ezt szeretném a rendelkezésükre  bocsátani" - mondta David Admon újságíróknak azután, hogy a  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőinek  jelenlétében csaknem másfél órás megbeszélést folytatott Hunvald  Györggyel a polgármesteri hivatalban.

A nagykövet fontosnak nevezte, hogy az izraeli befektetők  maximálisan támogassák a területet, fektessenek be itt, tegyék azt  "lakhatóvá". 
Hunvald György polgármester közölte: David Admon tájékoztatása  szerint Tel-Avivban annak idején hasonló problémák vetődtek fel a  korabeli házak megóvása, rehabilitációja kapcsán.

"A nagykövet úr elmondása szerint Izrael Állam már túl van  azokon a törvénymódosításokon, amelyek jelenleg Magyarországon még  hiányoznak" - közölte.

A polgármester elmondta: jelenleg is dolgoznak egy olyan   modellen, amely a műemlékvédelmi és adótörvények módosítására tesz  javaslatot. Az elképzelést szeretnék december elején eljuttatni  Hiller István kulturális miniszterhez, "onnantól kezdve a parlament  dolga az, hogy elfogadja ezeket a módosításokat" - tette hozzá.

Hunvald György az általa javasolt modell lényegét abban jelölte  meg, hogy a területen álló társasházak, amelyek épülete műemlék vagy  műemlék jellegű, kaphassanak államilag garantált hitelt.

Emellett azok a tulajdonosok, akik műemléki területen laknak és  hitelt vettek fel a műemlék rehabilitációjára, az adott évben  fizetendő hitelrészletet leírhatnák a személyi jövedelemadójukból -  magyarázta.
A polgármester szerint ezzel nagy mértékben felgyorsulhatna a  magyarországi műemlékek felújítása.

Elmondta azt is, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KöH)  által ideiglenesen védettséget kapott (a Károly körút, a Dohány  utca, a Klauzál utca és a Király utca határolta) területen 282  épületről van szó, ezek közül a jelenlegi terv szerint 13 bontható. 

Hunvald György közölte: az ideiglenes védettség addig tart, amíg  a miniszter rendelettel nem dönt az egyes épületek, a terület  védelméről.
Hangsúlyozta, hogy a KöH és az önkormányzat között lázas munka  zajlik arra vonatkozóan, a területen lévő épületek közül melyek  legyenek azok, amelyeket végleges védelemre javasolnak.

"A két szervezet között, a két hivatal között nagyon-nagyon jó  az együttműködés" -  szögezte le.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a VII. kerület  fizetés-elmaradás miatt nem tud pályázni fővárosi rehabilitációs  forrásokra.

"Budapest önkormányzatai 45 milliárd forinttal tartoznak a  fővárosnak" a lakástörvény egyik rendelkezése miatt - mondta,  emlékeztetve arra: a kerületeknek a lakásértékesítésből származó  bevételeik felét be kell fizetniük a fővárosnak; a VII. kerület  2,2-2,4 milliárd forinttal tartozik.

A polgármester szólt arról is: a főváros várhatóan december  elején belép abba a rehabilitációs társulásba, amelyet a belső  kerületek alkottak, ennek révén lehetővé válik az egységes  szabályozás.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke kiemelte: úgy gondolják, a   területen nem csak épület-rehabilitációra, hanem revitalizációra van  szükség, amely lehetővé teszi, hogy "újra virágzó zsidó élet  legyen". 
"Mi ebben vagyunk érdekeltek és ebben keressük a partnereket" -  tette hozzá.

-->