2004.10.30. 09:38
Ne legyen etnikai, nemzeti Trianon
Nem akarunk második Trianont, nem akarjuk, hogy a XX. századi földrajzi, területi Trianon után a XXI. századi etnikai, nemzeti Trianon következzék - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke az őszirózsás forradalom emlékére rendezett nagygyűlésen pénteken délután a Parlamentnél.
"Felelősségteljes kormányzás az, amelyik nem szít ellentétet
magyar és magyar között, amelyik nem szít ellentétet határon túli
magyar és határon túli magyar között. Felelősségteljes kormányzás
az, amely nem ver éket magyarországi magyar és határon túli magyar
közé. Felelősségteljes kormányzás az, amelyik vitát folytat és nem
civakodást, állandó perpatvart kelt" - fogalmazott a pártelnök a
Károlyi Mihály szobornál tartott megemlékezésen.
"Felelősségteljes kormányzás az, amelyik stabil és biztonságos országgá teszi Magyarországot, amely nem destabilizálja a régiót, nem összeveszni kíván mindenkivel, hanem nemzeti céljainkat figyelembe véve az együttműködést segíti. Mi ilyen kormányzást akarunk" - mondta.
Hiller István emlékeztetett rá, hogy 86 évvel ezelőtt ezekben a napokban győzött az őszirózsás forradalom, majd megszületett a köztársaság. "Nem a rövid életű első, nem a szétvert második, nem a harmadik, amelyben ma élünk, hanem a respublika. A magyar köztársaság eszménye".
Mint mondta, "1918 csomópont és kereszteződés volt. Ami csak merész terv lehetett 1848-49-ben, a legfontosabb követeléssé vált 1918-ban, majd 1956-ban".
"Ha van hagyomány, amelyet gondosan kell ápolnunk, akkor az a köztársaság mindennél erősebb eszménye" - mondta Hiller István.
Az elnök szerint a 86 évvel ezelőtti napok "történelmünk legmegfelelőbb tradíciójába illeszkedtek, ez pedig a meg-megtörő, ám mégis folyamatos demokratizálódás, jogkiterjesztés hagyománya".
Mint mondta, "ami 86 évvel ezelőtt még elbukott, az mára kétségbevonhatatlanná vált. Ezt semmi sem jelzi jobban, mint az, hogy a köztársaság ügye győzelemre jutott".
Kijelentette, hogy a harmadik köztársaság sorsát is befolyásolja a pénteken megszületett Európai Alkotmány, amelyet Magyarország is aláírt. Az aláírás "lezár egy korszakot, az egymásnak feszülő nemzetállamok korszakát. És megnyit egy újat, az alkotmányosan is együttműködő európai demokráciák korát".
Mint mondta, "új magyar nemzetpolitikát kíván a kor. És mi új magyar nemzetpolitikát ajánlunk és javaslunk", amely három pilléren nyugszik: békés nemzetegyesítés, a szülőföldön való boldogulás támogatása és a felelősségteljes kormányzás.
"Mi határtalan magyar-magyar kapcsolatokat akarunk. És ott, ahol ezt nem, vagy még nem teremtheti meg az unió tagsága, arra az esetre szülessék olyan magyar szabályozás, amely a határon túli magyarság számára biztosítja a szabad és akadálymentes belépést Magyarországra"
Mint mondta, "kérem, és elvárjuk a kormánytól, hogy adjon meg minden felvilágosítást, minden információt az embereknek ahhoz, hogy mindenki tudja, mire szavaz december 5-én", hogy a szavazók pontosan lássák "mi az ok, és mi a következmény december 5-én".
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arról szólt, hogy "az 1918-as őszirózsás forradalom három elementáris vágy találkozásából született. A XX. század első magyar köztársaságát a békevágy, a nemzeti függetlenség akarata és a demokrácia iránti elkötelezettség hozta létre".
"Mindhárom vágy olyan erejű volt, hogy együttes hatásuknak a monarchia ekkor már amúgy is akadozó gépezete képtelen volt ellenállni" - tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy Károlyi Mihály kormányának programja "hangsúlyosan tartalmazta az ország függetlensége, a választójog demokratikus reformja, és nem utolsó sorban a nemzeti egység, valamint a társadalmi megbékélés fontosságát".
"Üzenem a másik oldalra is, a társadalmi megbékélés fontosságát" - tette hozzá Szili Katalin, utalva a Kossuth tér másik végében tüntetőkre. Gusztos Péter, az SZDSZ országos ügyvivője arról szólt, "nem téveszthetjük szem elől, az egyenlő emberi jogok egyforma érvényesüléséhez még hosszú út vezet Magyarországon".
"Emlékeztetnék arra, mennyit ártott a köztársasági eszmének az, amikor az előző kormány a parlamentbe vitte a koronát és mennyit ártott a köztársasági gondolatnak az a naftalin szagú kultusz, amit a hazai jobboldal táplált és táplál a korona és annak áthelyezése körül" - mondta.
Arról is szólt, hogy "a köztársasági gondolat nem engedi a részlehajlást a bűnüldözésben (...), nem engedi, hogy egy közszolgálati média vezetője szélsőjobboldali szeánszokon vegyen részt, (...) nem engedi, hogy politikai vitapartnerünk hazafiságát, nemzeti elkötelezettségét megkérdőjelezzük" - mondta.
Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: "tiszteljük Károlyi Mihályt. Tiszteljük az arisztokratát, aki túl tudott lépni korlátain és igazi republikánus lett. Tiszteljük Károlyi Mihályt, aki az igazságosság és a társadalmi demokrácia talaján állt, (...) s képes volt tenni, amikor azt kívánta tőle a haza, nem volt gyáva és nem volt rest. (...) Sokat tett azért, hogy 1918-ban abban a formában, az első magyar köztársaság létrejöhetett".