2010.01.07. 12:32
Dracula, a havasföldi ördög
Ugye, ismered az érzést, amikor befúrod selyempárnádba az arcod, és olyan jó, lebegsz álom és ébrenlét között, hagyod, hogy szebbnél szebb álmok kerítsenek hatalmukba, és akkor... És akkor egy sötét árny hirtelen rád borul, leszorít, sikítani sincs időd!
A takaródat felrántja, rád veti magát a nagy, fekete test, iszonyatosan bűzös a lehelete, és még mielőtt hang jönne ki a torkodon, éles fogak vájnak a nyakadba. Ez nem lehet más, csak az a Drakula vagy ki, gondolod még utolsó gondolatoddal, ha gondolatnak lehet nevezni egyáltalán azt a foszlányos, jeges, sötét, rémisztő valamit, ami a fejedben megfogan. Aztán peregni kezd a film, sőt nem is. Teljes filmszakadás. Ez így elég vicces, főleg, ha utólag megnyugtatlak, hogy fenti leírásomban csak a képzeletem szülötte voltál, vagy egy film főszereplője. De most hunyd le a szemed, és képzeld el, hogy ez tényleg megtörténik veled. Ugyanis az a bizonyos Drakula, aki az éj leple alatt szűzek hálószobájába lopózott, hogy zsenge testüket birtokba vegye és édes vérüket kiszívja, igenis létezett. Legalábbis létezett egy különös férfi, aki Bram Stoker, a Drakula regény írója számára a főhős mintáját adta. És ez az ember nem volt más, mint Vlad Tepes, másnéven Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem.
Vlad Tepes 1431-től 1476-ig élt, vagyis negyvenöt éves koráig. Nem volt hát ideje megöregedni szerencsére. De fiatalon is épp elég szadista és rémisztő tudott lenni. Hírnevet az uralkodása alatti különös kegyetlenkedéseivel szerzett. Korabeli leírások szerint: "... termete nem magas, de igen izmos és erős, külsőre kegyetlen és félelmetes, sasorra igen nagy, tág orrlyukakkal, arca pedig sovány és sápadt, hosszú szempillái tágra nyílt kék szemeit övezték, fekete és sűrű szemöldöke fenyegetővé tette nézését, bajuszán kívül arcát és állát borotválta. Kiugró homlokcsontjai növelék fejének méreteit. Magas tarkóját bikáéhoz hasonló nyaka kötötte széles vállaihoz, melyre fekete, göndör hajfonatok hullottak. (...)"
Vlad keresztneve románul Draculea, vagyis a Dracula szóból származtatható, ami ördögöt, sátánt, démont, sárkányt is jelent. Utóneve, Tepes pedig annyit tesz, karóbahúzó, mivel ez volt a legkedveltebb kivégzési módszere. Az oszmánok úgy is hívták, Karóbahúzó Herceg, de több korabeli írásban emlegették már Draculaként.
Vlad 1431. november 8-án született az erdélyi Segesvár erődjében, II. Vlad Dracul és Cneajna moldáv hercegnő gyermekeként. Bár Vlad hazája Havasalföld volt, a családjával Erdélyben élt, mivel a családját az oszmánpárti bojárok kiűzték az országból. Apját egyébként Nürnbergben a Sárkány Lovagrend tagjává választották, sőt, az ötéves Vlad szintén követhette őt a lovagrendbe.
Vlad édesapja 1436-ban Havasalföld uralkodója lett, és az akkori fővárosba, Tergovistyébe költözött. Vlad és öccse követték apjukat. Hat évig éltek az uralkodóházban. Az oszmán szultán felöi hatalmas politikai nyomás miatt Vlad apja megígérte a szultánnak, hogy a vazallusa lesz, ezzel megelőzve egy esetleges inváziót. Az egyezség értelmében az apa feladta két kisebb fiát, így azok az oszmánok túszai lettek. Talán ezek a fogságban töltött évek torzították el Vlad személyiségét, és tették őt szörnyeteggé, mivel az oszmánok gyakran megkínozták.
1447-ben lázadó bojárok meggyilkolták Vlad apját, és ugyanebben az évben idősebb testvérét pedig megvakították, majd élve elégették. Vlad Ţepeş csupán 17 éves volt, amikor egy kölcsönkapott török hadsereg élén saját országa ellen vonult, de II. Vladislav legyőzte.
Vlad Ţepeşnek 1456. augusztus 20-án sikerült megkaparintania Havasalföld trónját, amit hat éven keresztül sikeresen meg is védett. Megkezdődhetett hát a bosszú. Megkerestette és karóba húzatta az apja gyilkosságában főként résztvevőket, a többieket pedig halálra dolgoztatta az épülő erődítménynél. Szörnyen szigorú szabályokat, törvényeket hozott. Uralkodása alatt a legkisebb lopásért is karóba húzás járt. Elképesztően kegyetlen volt, a karóba húzást is úgy szerette végignézni, ha az áldozat élt, de kedvelte a különféle testcsonkítási módszereket is, nem kevésbé a testnyúzást, ami a bőr lehúzását jelentette az élő húsról. Fantáziája ezen a téren kiapadhatatlan volt.
Vlad a koldulást és a „közveszélyes munkakerülést” bűnözésnek tekintette, kegyetlenül üldözte. Egy legenda szerint egyszer vendégségbe hívta városa koldusait, majd megkérdezte őket, szeretnének-e mindörökké megszabadulni szegénységüktől. Amikor a koldusok boldogan igennel feleltek abban reménykedve, hogy Vlad segít rajtuk, rájuk gyújtatta a termet.
A török hódítás alatt Vlad 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén, és beszüntette, hogy az adót kifizessék nekik. A monda szerint két adókövetelő török tisztviselőnek a fejéhez szögeltette a turbánját, mert nem emelték meg előtte. De más módon is elriasztotta a törököket: „Tepes erdejében” állítólag húszezer karó állt, rajtuk török fejekkel.
Hogy miként halt meg, ebben nem egyeznek a források. Mondják, hogy 1476-ban kivégezték, de olyan hír is szárnyra kelt, hogy tömlöcbe vetették, ahonnan négy év után kiengedték. Ezután Dracula megtért, hithű katolikus lett és benősült a Corvin-házba, és a törökök elleni harcban halt meg. Abban viszont minden forrás megegyezik, hogy a feje a törökökhöz került (az első verzióban Mátyás küldi el a holttestet) és azok karóba húzva állították ki, így bizonyítván hatalmukat az Ördög felett.
Forrás: Wikipédia
