ravasz tavasz

2018.05.15. 06:51

Sok a kár, egyre szélsőségesebb az időjárás

Április óta sorozatosan dőlnek meg a melegrekordok, és ijesztő viharokból is kijutott az elmúlt hetekben. Normális ez? És mi várható a jövőben?

Fábos Erika

A hőmérséklet emelkedésével a kontinens belső területei felmelegszenek, a felemelkedő meleg légtömegek helyére az Atlanti-óceán felől hűvös, nedves légtömeg áramlik. Ezért jellemzi a nyár eleji időjárást a többnyire nyugati, délnyugati irányból érkező, gyakran igen heves, villámlással, időnként jégesővel kísért időjárás – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa szerint

megfigyelések bizonyítják, hogy szélsőségesebb lett a légmozgás.

A globális felmelegedés gyengíti a nyugati szelek övének átlagos szélsebességét, miközben bizonyos, magas küszöböt meghaladó szélsebességek gyakoribbá váltak egyes régiókban.

„A hazai szélklíma jövőre vonatkozó becslései is azt valószínűsítik, hogy szélsőségesebbé válik a légmozgás, hosszabbodnak a szélcsendes periódusok, emellett, különösen nyáron, gyakrabban lépnek fel magas széllökések – mondta el Lakatos Mónika. – Az éghajlati adatbázisában tárolt megfigyelések szerint 1981-től országos átlagban mintegy ötnapos csökkenést mutat a viharos napok száma évente. A tavaszi hónapokat tekintve, áprilisban viszont az ezredforduló óta többször is mértünk kimagasló számban a viharos napok küszöbét maghaladó szélsebességeket: 2011, 2015 és 2017 áprilisa volt kiemelkedően viharos az automata mérő­hálózatban rögzített megfigyelések szerint.”

A legmagasabb széllökések növekedése feltűnő májusban. Az ezredforduló óta eltelt évek első felében a legmagasabb széllökések a másodpercenkénti 28 méter körül alakultak, addig a legutóbbi éveket másodpercenként 34 méteres átlagos maximális széllökés jellemzi. Ez a mutató azt jelzi, hogy az ország területén valahol fellépett ekkora széllökés. Lakatos Mónika azt mondta: 1981 óta növekedés tapasztalható a jégesős napok éves számában, országos átlagban. Ezt onnan tudják, hogy a csapadékmérő állomásokon az ilyen eseményeket is feljegyzik.

„Ha a havi bontású adatainkat tekintjük az ezredforduló óta, megállapítható, hogy májusban alakul ki legtöbbször jégeső – mondta Lakatos Mónika. – Országos átlagban 3,7 jégesős nap jellemzi a május hónapot a legutóbbi tizenhét évben. A 2006. áprilisi és 2013.májusi időjárás járt a legtöbb jégesővel a tavaszi hónapokban az ezredforduló óta.”

A biztosítók adatai szerint is egyre gyakoribbak a lokális viharok és szupercellák okozta káresemények.

Az utóbbi évek leginkább viharral, árvízzel sújtott éve a 2010-es volt. Ekkor a hazai biztosítótársaságok, csak a május–júniusi viharokkal kapcsolatban 263 403 kárt rendeztek, összesített kárértékük megközelítette a 25 mil­liárd forintot.

A leggyakrabban a házak tető­szerkezete sérül, illetve az ebből eredő beázás volt a leggyakoribb kártípus, és a villámcsapás is egyre több több kárt tesz a biztosítók szerint, ez a vezetékes vízkár és a viharkár után harmadik olyan esemény, ami miatt a legtöbb kártérítést fizetik ki. A legnagyobb káresemény az elmúlt években tavaly júniusban, a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken volt, szinte nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna. A lakások 27-28 százaléka, vagyis több mint negyede egyébként még mindig ki van szolgáltatva az egyre szélsőségesebb időjárásnak, ennyien nem rendelkeznek biztosítással.

Borítókép: Egyre gyakoribb látvány vihar után

MTI Fotó/ Lakatos Péter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!