2010.03.12. 16:34
Milánó, akár egy titokzatos hölgy
Észak-Itália központja, eleven, nyüzsgő világváros. Szépségeire azonban rá kell bukkanni, Milánó ugyanis nem adja könnyen magát!
A Dómtól a kastélyig
A Dóm 108 méter magas kupolatornyával, kétezer szobrával a világ templomépítészetének különlegessége. A Dóm tetejéről néz le a város jelképe, az arany Madonnina. Aki nem rest, felkaptathat (bár lift is visz fel) a tetejére, ahol a századok koptatta márványlapokon sétálva fantasztikus képben gyönyörködhetünk.
Alattunk a nagyváros, köröttünk a csipkés párkányok, szobrok, tornyocskák. Kis paloták helyén épült 1867-ben a Galéria. A hatalmas üvegtető alatt üzletek, éttermek, kávézók. Valaha itt gyülekezett a bohém világ: festők és énekesek, balerinák és zenészek. Hisz csak néhány lépés innen a Scala, az operaművészet hajléka. Egyetlen sarok, és máris a Dantén vagyunk, a kávézókkal, vendéglőkkel, elegáns boltokkal kísért sétálóutcán, amely a Sforza-kastélyhoz visz.
Vándorló piac
A Dóm térről nyílik a Via Torino bevásárlóutca is a sok megfizethető árú üzlettel, áruházzal. A házak sűrűjében apró, 9. századi templom búvik meg. Neve: San Satiro. A város legrégibb temploma, s a 15. században az építész, Bramante a szentélyt fantasztikus távlattal a főoltár mögé festette. Úgymond, ha nincs hely odaépíteni, hát fessük meg.
Bár Milánó világváros, ne csodálkozzunk a délelőtti piacokon. Pontos heti menetrend szerint, de naponta más-más utcában, téren ütik fel sátraikat a zöldség- és gyümölcsáru-sok, a ruhások, cipősök. Délután kettőkor zárnak.
Kávé, cornetto, panino
Sétánk során ne sajnáljunk magunktól egy csésze kávét. Üljünk le egy bárban (errefelé így nevezik a kávézókat), persze drágább, mintha állva hörpintenénk föl. A délelőtt a tejhabos cappuccino (2-4 euró) és a hajtogatott leveles tésztából készült cornetto (1-2 euró) ideje. Délben a bárokban helyi szokás szerint panino, azaz szendvics (5-7 euró) járja. Nagyobb péksütemény sonkával, mortadellával vagy sajttal, salátával.
