Digitália

2024.01.08. 11:07

Sokat nézi a képernyőt? Bizonyítottan el fog butulni

Új tudományos kutatások igazolják, hogy a túlzott képernyőnézés csakugyan a kognitív funkciók hanyatlásával jár.

MW

Forrás: Shutterstock

Nélkülözhetetlen az okostelefon és a számítógép használata a mindennapi életben és a munkában, sokan vannak, akik napjuk nagy részét a képernyőt bámulva töltik. Több tucat tanulmány azonban azt találta, hogy azok az emberek, akik túl sok időt töltenek a képernyő előtt, bizonyítottan gyengébb kognitív (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás) funkciókkal rendelkeznek.

Az innen letölthető, eredeti angol nyelvű neuropszichológiai kutatás szerint a sok képernyőhasználat rontja a gondolkodási készségeinket – fogalmaz a The Conversation.

Egy, a University of New South Wales által 2020-ban közzétett jelentés alapján az ausztrál oktatók 84 százaléka úgy tapasztalja, hogy a digitális technológia elvonja a tanulók figyelmét a tanulástól. Az ausztrál ABC nemzeti műsorszolgáltató által végzett felmérés szerint a tanárok a „túlzott képernyőidőt” a „mentális egészségügyi problémák” után a fiatalok második legfontosabb problémájának tartják. Ennek ellenére Ausztráliában az iskolák többsége megengedi a diákoknak, hogy saját eszközeiket vigyék be az osztálytermekbe.

A Common Sense Media amerikai nonprofit szervezet 2021-es tanulmánya szerint a 8–12 éves gyerekek átlagosan napi 5 órát és 33 percet töltenek képernyőalapú szórakozással. Becslések alapján a tinédzserek átlagosan 8 órát és 39 percet töltenek a képernyő nézésével. A képernyő előtt eltöltött idő gyors növekedése miatt felnőttek és gyerekek is képernyőfüggőségbe kerülnek.

Számos vita folyik arról, hogy a megnövekedett képernyőidő milyen hatással van az emberek kognitív funkcióira, például a figyelemre, a memóriára, a nyelvi és a problémamegoldó képességekre. Miközben több kutató állítja, hogy a képernyő használatának negatív hatásai vannak, például egészségügyi problémákat, csökkent figyelmet és késést okoz a szellemi fejlődésben, az iskolák mégis sokszor alkalmazzák a digitális technológiát, hogy valahogyan elnyerjék a tanulók figyelmét.

Mick Moschel, a Macquarie Egyetem pszichológia doktorandusza által vezetett kutatócsoport tanulmányt készített a „képernyővel kapcsolatos viselkedés” kognitív képességekre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A kutatócsoport szerint a „rendellenes képernyővel kapcsolatos viselkedés” a problémás viselkedés kategóriájába tartozik, mivel a felhasználók a képernyő rabjává válnak, s akkor is a kijelzőt bámulják, amikor annak semmi értelmes indoka nincs. A kutatócsoport 34 korábbi tanulmány metaanalízisét végezte el, amelyek a játékok, az internetböngészés és az okostelefonok használatát vizsgálta.

Összehasonlították a képernyőfüggők és a mértékkel használók kognitív képességeit. Elemzésük szerint a képernyőt túl sokat használók kognitív képességei jelentősen gyengébbek, mint azoké, akik nem függnek a digitális eszköztől. A legrosszabbul járt kognitív terület a figyelem, különösen a tartós figyelem fenntartásának képessége lett: ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy hosszú ideig egyetlen dologra koncentráljunk. A második legnegatívabb hatás a végrehajtó funkciót érte, amely a gondolatokat és a cselekvéseket hangolja össze bonyolult feladatok elvégzése érdekében. Különösen gyengének bizonyult az automatikus reakciók szabályozásának képessége. Ez a tendencia minden korcsoportban megfigyelhető volt, és nem befolyásolta, hogy milyen képernyő kötötte le a vizsgált személyeket.

A képernyő miatt zavart viselkedésű emberek teljesítménye azért alacsonyabb, mert a túlzott képernyőidő csökkent figyelemhez és kognitív teljesítményhez vezet. A kognitív képességek hanyatlásának egyik fő oka a figyelem erőszakos megragadására kialakított online alkalmazásokban és szolgáltatásokban keresendő.

Az alkalmazások és szolgáltatások addiktív jellege, alaposan megtervezett technológiájuk célja, hogy a felhasználókat minél hosszabban a képernyőjükhöz ragasszák, s szándékosan megnehezíthetik a képernyőhasználati idő reális szinten tartását. Az alacsony figyelmi képességű emberek pedig nehezen tudnak alkalmazkodni kevésbé stimuláló környezetekhez, például egy munkahelyhez vagy az osztályteremhez.

Moschel és munkatársai a kialakult helyzetben amellett érveltek, hogy nyitottabbá kell tenni a technológiai vállalatok adatpolitikáját. A kutatóknak pedig még mélyebbre kell ásniuk a képernyőhasználat egyénekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!