Nem lehetünk elégedettek

2019.01.28. 20:30

Adatvédelem – ha itt a baj, gyakran csak akkor törődünk vele

Egy példa: a hazai internetezők kétharmada aggódik a róla tárolt információk biztonsága miatt, az adatvédelmi tájékoztatókat mégis csak a megkérdezettek mintegy 20 százaléka olvassa el.

Ma van az adatvédelem nemzetközi napja. Az a felismerés hívta életre, hogy a polgárok sokszor nem ismerik eléggé az adatvédelemhez kapcsolódó jogaikat, érdekeiket nem merik és nem tudják megvédeni, csendes beletörődéssel tűrnek lényegében minden jogsértő adatkezelést.

Az emberi méltóság védelméből vezetik le

A nap fő célja, hogy az emberek érdeklődjenek az adatvédelmi ismeretek iránt, keressék a lehetőséget ezek megvitatására.

Európában az egyik legfontosabb alkotmányos érték az emberi méltóság. Mint minden alapjogot, így a személyes adatok védelméhez való jogot is ebből vezetik le.

A lassan esztendeje érvényben lévő és oly sokat emlegetett GDPR is az emberek személyes adatainak védelméről szól. A GDPR az angol General Data Protection Regulation rövidítése és Európai Unió rendelete, amely az Unió területén tartózkodók védelméről és a tagállamok közötti szabad információáramlásról szól.

Az információnak tényleg ára van

Felmérésekből kiderült, hogy a GDPR előrelépést jelent ugyan a tudatos fogyasztók megfelelő tájékoztatásában, de korántsem lehetünk elégedettek: az emberek csupán negyede érzi úgy, hogy teljes irányítással rendelkezik az online megadott adatai felett, kétharmaduk pedig nem bízik azokban a cégekben, amelyek személyes információkat gyűjtenek a netes tevékenységéről.

Fontos lenne, hogy az internetezők felismerjék, a cégek pedig elismerjék, hogy az információnak mérhető ára van. Ezért nem elég megfelelően tájékoztatni az embereket az információ felhasználásáról, hanem kezükbe kell adni a döntést, hogy mikor, kinek és mennyiért adják át adataikat.

Szakkiadvány jelent meg az adatvédelemről

Magyarországon az adatvédelem és információszabadság a rendszerváltás következtében és azt segítve megjelenő alkotmányos értékek, melyek a magyar társadalom tudatában igen hamar gyökeret vertek. Szerencsések vagyunk, hiszen az információs jogok filozófiája a magyar jogi kultúrához igen közel áll – különösen a magánszférát védő adatvédelem esetében.

Az adatvédelmi reformcsomag célja, hogy az uniós polgárok személyes adatainak kezelését egységes és koherens szabályozás biztosítsa. A mögöttes cél pedig – nyíltan kimondva – az uniós versenyképesség fenntartása, javítása.

Nagyon fontos feladat, hogy az új adatvédelmi szabályrendszer minden érintetthez érthetően elérjen.

Ebben nyújt segítséget a „Magyarázat a GDPR”-ról címmel megjelent szakkiadvány, melynek feladata, hogy jogászok és egyéb érdeklődők számára pontos eligazítást, iránytűt nyújtson egyes részletkérdésekben is, illetve rávezessen arra a logikára, ami ennek a speciális jogterületnek a sajátja.

 

Ezek is érdekelhetik