Jackl Vivien: Jó lenne az olimpián döntőbe kerülni

A Tatabányai Vízmű SE üdvössége, a négyszáz méteres vegyes úszásban országos bajnokságot nyert, mindössze 15 éves Jackl Vivien, mindenkit meglepett a Duna Arénában rendezett úszó ob-n. Vegyes úszásban olyan időt repesztett 400 méteren, amire már a világ is felkapta a fejét. Vivien eredménye, a 4 perc 34.96 másodperc, a világ idei második legjobb teljesítménye. Úszását még a szakemberek is őrületesen jónak nevezték, ami nem mellékesen négy másodperccel jobb eredmény, mint az olimpiai szintidő.  Az úszásról, a vágyairól, a felkészüléséről, az eddigi eredményeiről beszélgettünk a tatabányai tinisztárral. Korábban Jackl Vivien edzőjével, Kocsis Mártával beszélgettünk. 

— Mikor kezdett el úszni, és ki volt az első edzője?
— Egészen kicsi korom óta úszok, körülbelül négy évesen kezdtem. Már az induláskor Márti néni (Kocsis Márta – a szerző) volt az edzőm, akivel jelenleg is együtt dolgozok.
— A sportok közül miért éppen az úszást választotta? Hiszen azért az egy meglehetősen monoton sportág, különösen egy kisgyerek számára.
— Szüleimnek először csak az volt a terve, hogy tanuljak meg úszni, és ne féljek vízbe menni. Aztán valahogy ott maradtam a medence közelében.
— Mikor jöttek az első eredmények, amelyek - gondolom - újabb lökést adtak a folytatáshoz? Melyik volt az első olyan sikere, amire már igazán büszke volt?
— Nyolc-tízéves lehettem, amikor a korosztályos országos bajnokságokon aranyérmeket nyertem, illetve korcsoportos magyar csúcsokat úsztam. De szerintem, az első olyan kiugró eredmény, amire valóban nagyon büszke voltam, az a 2022-es junior Európa-bajnoki bronzérmem, négyszáz vegyesen.
— Eddigi pályafutása során mire a legbüszkébb?
— A junior Európa-bajnokságon elért helyezéseimre, valamint az EYOF-on (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) elért eredményeimre nagyon büszke vagyok. És természetesen a mostani országos bajnokságon szerzett érmeimre és időeredményeimre is szívesen tekintek majd vissza a jövőből.

Jackl Vivien csak egy érmet szeretett volna

— Serdülőként milyen érzésekkel vágott neki a felnőtt bajnokságnak? Számított arra, hogy mindenféle színű érmet nyer majd?
— Úgy indultam neki a magyar bajnokságnak, hogy nem agyalom túl és megpróbálom a legtöbbet kihozni magamból. Nem számítottam rá, hogy arany-, ezüst- és bronzérmet is hazahozok majd. Leginkább csak abban reménykedtem, hogy négyszáz vegyesen sikerül az éremszerzés.
— Bízott benne, hogy ilyen igencsak ifjú hölgyként, a tapasztal felnőttek között is, így megállja a helyét és nem szeppen meg? Mert egyáltalán nem úgy tűnt a tévéből, mint aki megijedt a saját árnyékától.

— Hát, próbáltam kizárni a tényt, hogy kik úsznak mellettem és igyekeztem csak magamra koncentrálni, többé-kevésbé ez sikerült is, de azért teljesen más volt egy ilyen mezőnybe versenyezni.
— Érezte, hogy négyszáz vegyesen benne van ez az egészen szenzációs idő?
— Abszolút nem, és arra sem is számítottam, hogy ilyen jól sikerül majd a verseny. Meglepett engem is ez az időeredmény.
— Miként lehet kezelni a hirtelen jött népszerűséget? Arra gondolok, ha így folytatódik a sportpályafutása, akkor erre fel kell készülni, hiszen csak egyre ismertebb és népszerűbb lesz.
— Hirtelen jött ez a fajta ismertség az biztos, és nem egyszerű ezt most még felfogni, de megpróbálom. Ám remélem, előbb utóbb azért majd hozzá tudok szokni és kezelni is sikerül.
— Mit szeretne elérni Párizsban? Lehet mondani időeredményt vagy helyezést, ahogy tetszik…
— Elsősorban jó lenn az olimpián döntőbe kerülni és, ha ez sikerül, ott szeretném a legtöbbet kihozni magamból.
— Laikusként úgy gondolná az ember, ha úszásnemenként – mondjuk - egy fél másodperc körül tud javulni, akkor a négyszáz vegyesen a nyári játékokon is a fináléban a helye, sőt... 
— Az tény, hogy a mellúszásomban még több is van, szerintem. Majd meglátjuk, miben tudok még igazán fejlődni, én mindent megteszek érte.