Száz magyar hősi halott katona emléke előtt tisztelegtek

Harminckét éve tartanak megemlékezést az Esztergom közeli Szamárhegynél, az ott történt második világháborús harcokban elesett magyar honvédek sírjánál. Az első ilyen alkalom 1992 március 21-én, pontosan azon a napon volt, amikor a tragikus események történtek 1945-ben. Akkor a Hosszú-hegy pilismaróti hegygerincről a szovjet csapatok keleti irányból megtámadták Esztergomot, ahogy a Vaskapu-hegy és Dobogókő irányából is. Az egykori harcok helyszínén ma is láthatók nyomokban a háborús lövészárkok és katonai védművek, ezen a helyen halt hősi halt közel száz magyar honvéd. A katonai emlékhelyen való tisztelgés a Bánhidy László elnök vezetésével működő Esztergomi Kulturális Egyesület (EKE) kezdeményezésére indult el pár évtizede, majd tőlük vette át a stafétát az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) a 90-es évek első felében, mely szervezet, ahogy idén is, rendezte ezt az eseményt. Az ünnepségen többek között részt vett Erős Gábor országgyűlési képviselő, Négyesi Lajos alezredes, a hadtudomány PhD doktora, Horváth István nyugalmazott múzeumigazgató, Bánhidy László nyugalmazott tanár, a volt EKE elnöke, illetve jelen volt a Dobó gimnáziumból egy csoport diák is. A köszöntő beszédet Koditek Pál helytörténész, az EBE elnöke mondta, aki a 24 Órát arról is tájékoztatta, hogy ez a katonai emlékhely már a katonai hagyományőrző szervezetek túráin, mint állomás szerepel. Az elnök hozzátette: tavaly a Belügyminisztérium hadsírgondozó szakemberei is jártak ezen az esztergomi helyszínen, hogy ezeket az említett katonai fedezékeket, lövészárkokat feltárják, átvizsgálják később, hogy nemzeti, katonai emlékhellyé nyilvánítsák. Ezt jövőre, a tragédia 80. évfordulóján a tervek szerint megvalósítják