Rendhagyó eszközökkel segít feldolgozni a gyászt az oroszlányi Péter Melitta

Tucatnyian voltak kíváncsiak az oroszlányi előadásra. Az érdeklődők csekély száma egyrészről könnyebbség is lehet, hiszen jelezheti azt, hogy egyre kevesebben szenvednek ehhez hasonló problémával. Az előadó, Péter Melitta, azonban máshogy látja. 

– Azt tapasztalom, hogy az emberek nem mernek szembenézni az érzéseikkel. Persze, nem könnyű kezelni a veszteség során minket ért érzéseket. Beszélni róluk pláne nehéz – kezdte mesélni az előadó, aki szerint több szakaszra bontható a gyászfeldolgozás. Először a düh és a harag van, aztán az érzelmi izoláció, az elfogadás és a depresszió, végül pedig az elfogadás.

Péter Melitta azt is elmondta, mennyire veszélyes, ha valaki úgymond elakad valamelyik szakaszba és nem tud abból kitörni. Például ha valaki folyamatosan rosszkedvű, nem tudja elfogadni, ami történt és nem látja ebből a kiutat. Például ha hosszú éveken át notóriusan jár a temetőbe, az már eltér az úgymond normálistól. Ebben az esetben van szükség pszichológusra, vagy éppen olyan szakemberre, mint amilyen Péter Melitta.

– Szemléletváltással próbálkozom, de rettentően sokat segít a csoportkohézió, itt ugyanis azonos érzésekkel találkozni és egymáson segíthetnek a csoporttagok. Hat csoportot kísértem az útjukon és elmondhatom, hogy barátságok is szövődtek már – mondta Melitta, aki példákkal is alátámasztotta milyen 

Az előadó szerint a veszteségfeldolgozás folyamata függ attól, mennyire állt hozzánk közel az, akit vagy amit elveszítettünk. Ha nagyon szoros volt a kötődés akkor nyilván sokkal nagyobb a veszteség súlya, sokkal nehezebb és lassabb a feldolgozás. Amennyiben kevésbé volt szoros az érzelmi kötelék, akkor könnyebb a feldolgozás. 

– Általában egy év a gyászidőszak, de erősen személyiségfüggő – zárta szavait Péter Melitta, aki mindig valamilyen ötletes megoldással próbál enyhíteni a jelenlévők lelkén. Hol gyurmát, hol pedig színezőt hoz ezekre az alkalmakra, most pedig rendhagyóan, filmvetítéssel kezdte a foglalkozást. Ettől pedig azt reméli, hogy az előbb említett egy gyásszal teli év semmi esetre sem lesz több.

Melitta személyes indíttatásból kezdett foglalkozni a gyászfeldolgozással: az egykori gimnáziumi osztálytársán szeretett volna segíteni. A gyászoló elveszítette középiskolás lányát, aki Melitta lányával egykorú, így a szakember teljesen át tudta érezni a szülő fájdalmát. És akkor jött szembe vele a hirdetés, hogy gyászfeldolgozást segítő szakembereket keresnek. Melitta pedig jelentkezett a tanfolyamra...