Így állítható meg a népességfogyás

  2010. január 1-jén 10 millió 13 ezren éltek Magyarországon, egy évvel korábban még 10 millió 31 ezer volt a létszám. A tendenciák alapján megjósolható, a lélektani 10 millió határ alá csökkent a lakosságszám.

Dr. Sz. Tóth János főiskolai docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Főiskolai Kar Esztergom, Művelődés- és társadalomtudományi tanszékének vezetője elmondta, hosszú időszak eredménye a fogyás, amely megegyezik az európai trendekkel is.

– Rendkívüli módon elöregedett a falunk. Ráadásul ez a 247 lakos sem igaz pontosan, hiszen több idős ember csak ide lett bejelentve, de máshol él a családjával.

– A népesség csökkenése összetett probléma, és komoly munkaerő-piaci problémákat is felvet, ugyanis az elöregedéssel arányaiban is csökken az aktív lakosság száma az eltartottakhoz képest. Hazánkban ez az európainál is drámaibb helyzetet jelent, a foglalkoztatott korúak alig 50-60 százaléka aktív. Ez pedig hosszútávon a szociális, társadalombiztosítási rendszerek összeomlásához vezet.

A tanszékvezető elmondta, néhány európai országban: Franciaországban, Svédországban, Észtországban sikerült megállítani és megfordítani a tendenciát. Egyrészt a politikai támogatja a családokat, másrészt például Svédországban a média a pozitív családmodellt mutatja, ahol a közösségek alapját képezik a babakocsival járó fiatal szülők.

– Hazánkban sürgősen el kell indulni efelé, mert az elmúlt évtizedek családpolitikája nem kedvezett a gyermekvállalásnak, és kritikusan szétzilált a családokat. Egyrészt gazdaságilag kell segíteni a fiatalokat a szülővé válásban. Lehetővé kell tenni azt, hogy a nők szülés után is képesek legyenek a karrierépítésre, akár részmunkaidőben, rugalmas munkaidőben is. Másrészt viszont, és ebben van a médiának nagy szerepe, az általános gondolkodást, erkölcsöt kell helyreállítani - vallja a docens, majd folytatja.

- Gondolja csak el. Hiába mondjuk a harminc év körüli nőnek, hogy ne a külföldi ösztöndíjat, hanem a gyereket vállalja, amikor azt számolja, hogy a gyermek mellett a pillanatnyi jövedelme csökkenni fog. El kell érni, hogy hosszútávon gondolkodjunk, és erkölcsi, társadalmi értékké váljon a gyermeknevelés. A baj az, hogy amíg a biológiai érettség egyre korábbra, addig a társadalmi érettség egyre későbbre tolódik. Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy a házasságok fele válással végződik, és a gyerekek fele csonka családban nő fel - teszi hozzá a tanszékvezető.

Sz. Tóth János szavait támasztja alá a KSH adatsora is, miszerint a 2001-ben szülő édesanyák 71 százaléka még nem töltötte be a 30. életévét, 2008-ban pedig alig több mint a fele tartozott e korcsoportba. Az ezredfordulón a 25–29 éves korosztály köréből került ki a legtöbb élveszülés (38 %), ugyanakkor 2008-ban a 30–34 éves nők gyermekvállalási kedve volt a legmagasabb (34 %).

– Rendkívüli módon elöregedett a falunk. Ráadásul ez a 247 lakos sem igaz pontosan, hiszen több idős ember csak ide lett bejelentve, de máshol él a családjával. -->