Sokakat késztet költözésre a járvány

Főként a tavaszról elhalasztott vásárlások és a megváltozott igényekből fakadó költözések mozgatják az ingatlanpiacot. A jelek szerint kitart a nyári felélénkülés, hiszen ősszel is viszonylag sok adásvétel zajlik, mondhatni, a félelem már a múlté. Ugyanakkor a budapesti belvárosban alig-alig cserélnek tulajdonost a lakások, mivel a vevők nem hajlandók a jelenlegi magas árakat megfizetni, az eladók viszont árcsökkentés vagy alku helyett inkább kivárnak – tudta meg a Magyar Nemzet.

A koronavírus megjelenésekor, márciusban még volt forgalom a lakáspiacon, akkor sok folyamatban lévő ügyletre került pont. Az igazi mélypontot április–május jelentette, amikor a tavalyi adásvételekhez képest alig tíz-húsz százaléknyi ügylet zajlott. Júniustól tapasztalható az élénkülés, mostanra pedig a múlt évvel összevetve jó hetven százalékon működik a piac – adott helyzetképet a lapnak Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. A mostani kevesebb adásvétel oka szerinte a külföldiek és a befektetők távol maradásában keresendő; utóbbiak elsősorban akkor lépnének, ha bezuhanna a piac. „Erről azonban szó sincs, újra zajlik az élet az ingatlanpiacon” – szögezte le Balla Ákos.

Az árakkal kapcsolatos kérdésre a szakértő Budapestet emelte ki: itt a külső kerületekben jellemzően nyolc-tíz százalékkal alacsonyabb áron köttetnek meg a lakásügyletek, mint egy évvel ezelőtt, egyes belső kerületekben viszont szinte lefagyott a piac.

„A belvárosban húsz-harminc százalék kedvezményt kellene adniuk az eladóknak, hogy legyen vevőjük, ennyit azonban nem engednek. Úgy tűnik, sokan arra várnak, hogy legyen vakcina a jövő nyáron, és abban bíznak, hogy akkor magas áron tudják majd értékesíteni a lakásukat” – magyarázta Balla Ákos, hozzátéve, hogy sok befektető, aki korábban airbnb-zett, most hosszabb távra keresett bérlőt, és azzal számol, hogy 2022 tavaszán visszatérhet a rövid távú piacra.

Az elmúlt fél év karanténban, home office-ban töltött időszaka sokat változtatott az igényeken. „Egyre több olyan ügyféllel találkozunk, aki kijjebb költözne a nagyvárosból vagy anyagi lehetőségei szerint legalább egy plusz félszobát szeretne a meglévő lakásához képest. Az is tipikusnak mondható, hogy kertet, kertrészt keresnek az emberek, de legalábbis kevésbé sűrű beépítést. Az ötvenlakásos társasházak helyett sokkal keresettebbek most a kisebb, legfeljebb nyolc-tíz lakásos házak” – jegyezte meg Balla Ákos.

Újfajta kereslet megjelenéséről számolt be a lap érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője is.

„Olyan ingatlanok iránt érdeklődnek most sokan, amelyekre korábban szinte alig volt igény. Az emberek érezhetően keresik a nyugalmat, a biztonságot. A közelmúltban például több adásvételt zártunk a kecskeméti tanyavilágban. Volt, aki Budapestről költözött oda, egy másik pár pedig a győri lakását adta fel egy másfajta életért. Érdekes, hogy az értékesítőink is szívesebben dolgoznak most az agglomerációban, mint a belső kerületekben2 – fejtette ki Benedikt Károly, aki szerint a lakáspiac jól láthatóan újraindult, és nem is látják annak a jelét, hogy a közeljövőben megtorpanna a lendület.

A tavaszi bezuhanás utáni visszazárkózás főként az elhalasztott vásárlásokból adódik. ”Akik a koronavírus-járvány első hullámakor valamilyen okból inkább kivártak, azok mostanra még jobban átgondolták vásárlási szándékukat és azt, hogy anyagi helyzetük, hitelképességük lehetővé teszi-e a költözést„ – mutatott rá, hozzátéve ugyanakkor, hogy sok eladónál és vevőnél éreznek bizonytalanságot, igaz, a megváltozott helyzet ellenére nincs riadalom sem a befektetőknél, sem a saját célra vásárlóknál.

”Ne felejtsük el, hogy az elmúlt évek kiszámítható folyamatai után most sokkal nehezebb előretekinteni. Sokat beszélnek például az árak lefékezéséről, stagnálásról, de ez egyáltalán nem igaz az agglomerációban vagy a nyaralóövezetekben, különösen a Balatonnál, ahol még most is áremelkedést tapasztalunk„ – mutatott rá az elemzési vezető.

Borítókép: illusztráció