Lábatlani miskakancsó-gyűjteményt állítottak ki Párkányban

[caption id="" align="alignright" width="350"] Kancsósereg kél át a Dunán Lábatlanból Párkányba (Fotó: MW)
[/caption]A városban élő A. Bak Péter Corvin-díjas festőművész Miskakancsó gyűjteményéből nyitnak meg kiállítást csütörtökön az Esztergommal szemközti Duna-parton, a felvidéki Párkányban. A városi múzeum Vámház köz 2. számú épületében dr. Kövecses Varga Etelka néprajzkutató ajánlja majd az érdeklődők figyelmébe a válogatást.

A. Bak Péter érdeklődésünkre elmondta, hogy a bemutatásra váró száz kancsó Magyarország minden fazekas központját „képviseli”. Tudomása szerint magángyűjteményből ilyen jelentős kiállítást ebben a témában még sehol sem rendeztek. A Miska boroskancsók húsz–nyolcvan centiméter magasak, legtöbbjük hátulján feliratok, rigmusok olvashatók. Például: Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet, illetve Borban az igazság és gyermek szájában.

A kiállításon két igazi különlegesség is látható lesz majd. A festő szerint Nádudvaron sohasem készítettek Miskát, vele – mint gyűjtővel – kivételt tett egy mester, alkotását névre szólóan dedikálta is. A másik ritkaság Kántor Sándor Kossuth-díjas karcagi fazekasmester nyolcvan centiméter magas Miskakancsója, amelyből összesen négy ismert. Ezekből kettő a Magyar Néprajzi Múzeum tulajdonában van, egyet A. Bak Péter tud megmutatni.

Legismertebb magyarországi arcos edényünk a Miskakancsó. Lehetséges, hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet tulajdonítottak. Elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű díszítésként alkalmazták, mint manapság.

A kancsók április 23-ig tekinthetők meg a Duna túlsó partján.